Anyám "pasijához" költöztünk októberbe. Nagyon nembírom azt a krapit, és nem szeretek itt lakni. Hogy mondjam meg hogy haza akarok költözni, úgy hogy ne nagyon bántsam meg?

3-as vagyok. Felnőtt nő vagyok, férjnél. Gyerekem még nincs.

Viszont abban biztos vagyok, hogy felelősségteljesebb, érettebb gondolkodás az, hogy anyaként olyat, amit a gyermekem foggal-körömmel ellenez, nem teszek. A lakóhely, lakótársak egy olyan dolog, ami megkeserítheti az életét jó pár évre. Azért, mert én szerelmes vagyok, miért kell a gyerekemet is kitennem ennek?

Felnőtt nő, anya, igenis a gyerekét tartsa először szem előtt, aztán a férfit. Nem véletlen a mondják, hogy gyerekes kapcsolatban a 2. férfi már sosem lesz 1. az anya szívében, mert ott mindig a gyermek áll.

Az érzelmi zsarolós humbugot hagyjuk már. Ha egy anya érzelmileg zsarolja a gyerekét, akkor azt így is, úgy is meg fogja tenni, és nem azon fog múlni, hogy valóban az ő érdekeit nézte-e vagy sem. Rengeteg anya zsarolja érzelmileg a gyerekét úgy is, hogy körbe se sz*rta soha, hogy a gyereknek mi lenne jó.

Lehet alpári módon beszólogatni, de aki azt mondja, hogy jó anya az, akinek az új párkapcsolata fontosabb a gyereke(i) boldogságánál, az egyszerűen nem normális.

én is költözhettem volna anno, pont ennyi idősen anyám hapsijához kacsalábon forgó fullos házba, mégis maradtam anyámmal a panelban, mert az a fickó egy istencsapása lett volna nekem.

szerencsére drága jóanyámnak nem viszketett annyira, h. azonnal bútorozzon, megvárta míg leérettségizek, aztán lépett a fickóhoz, én meg maradhattam a kis panelban :)

ennyi idősen már magad dönthetsz, h hol élsz. ha apuddal szeretnél, akkor biztosan megtaláljátok a módját. add elő anyudnak az érveidet, sztem ha normális, akkor nem lesz kifogása.

Amikor anyámnak pasija lett, ő költözött hozzánk, mivel egy embernek kellene a többi 3 hoz alkalmazkodni és nem fordítva. Anyu előtte megkérdezte mit szólunk hozzá a bátyámmal, mert ez így tisztességes, nem úgy hogy 3 ember cuccol oda egynek a nyakára, és meg sincs kérdezve róla a szerencsétlen gyerek. (itt a válaszolók közül sokan bírálják a felállást, és nem a kérdező kérdésére felelnek.)

Szerintem próbálj meg nyitni a fickó felé, öt hónap édeskevés hogy valakit megismerj igazán. Beszélgess vele mit vártok el egymástól igazán, lehet hogy nem a beilleszkedés a baj, hanem hogy előre elkönyvelted hogy nem fogod csípni a csávót.

3-as, mondanám, hogy irigylem a naivitásod, de inkább sajnállak a szűklátókörűséged miatt. A férjed tudja, hogy ha gyereketek lesz, akkor ő ennyire háttérbe szorul? Hogy hiába fog neked is viszketni, akkor sem leszel vele együtt, nehogy a másik szobában a gyereketek felébredjen, mert az ő nyugalma az első? Mert nálad ez várható. Én azt vallom, hogy az anya igenis legyen rendben, mert akkor van rendben körülötte mindenki. Ez persze nem azt jelenti, hogy a gyerek le van szarva, de azért ne sarkítsatok már annyira (pláne te felnőtt nőként), hogy a kérdező anyjának viszket. Elég beteges ez a hozzáállás, mintha egy kapcsolat csak a kefélésről szólna...

A kérdezőnek meg csak annyit tudok mondani, hogy pont úgy kell megmondani anyudnak, ahogy itt is feltetted a kérdést:

- Anya, nem akarlak megbántani, de biztos észrevetted te is, hogy nem jövök ki a barátoddal, és tudom, hogy nem örülsz neki, de én szeretnék visszaköltözni.

Valahogy így...

Kedves 14-es. Sajnállak, de én azért, mert képtelen vagy szöveget értelmezni, mivel ebben valószínűsíthetően csekély értelmi képességeid gátolnak.

Semmi ilyesmi nem fog bekövetkezni a házasságomban - nem vagyok ősanya, sőt, megvetem az általad bemutatott modellt. Az a te problémád, ha szerinted csak ez a két véglet létezik.

Azonban itt egy csonka családról beszélünk, ahol az anya első prioritása igenis a gyerek kell hogy legyen, hiszen annak az életéből már eleve hiányzik valami. Semmi problémát nem látok azzal, hogy az anyának új kapcsolata van, de ha a gyerekek és az új férfi nem jönnek ki jól, akkor az összeköltözést szerintem nem kellene erőltetni.

Ezen felül pedig akkor és annyit találkoznak, amennyit akarnak, de szerinted valóban jó döntés egy ellenszenved pótapát beleerőltetni egy lázadó kamasz életébe?