A párom nem tud/nem akar leszakadni a szüleiről. Mit csináljak vele?
6 éve vagyunk együtt, júliusban összeköltöztünk. A párom nagymamájának a régi házába költöztünk, ami sajnos csak pár háznyira van a szüleitől. Dolgozik ugyan, de sajnos csak részmunkaidőben, amikor ráér a szülei kisebb vállalkozásába segít be. Ezzel nem is lenne problémám, értem én, meg elismerem, hogy ők is adnak neki pénzt a munkájáért cserébe. A bajom az, hogy munkán kívül is, akármi bajuk van, egyből őt hívják. Menjen nekik a boltba, vásároljon be nekik, csinálja ezt, csinálja azt. Július óta nem volt olyan nap, hogy ne ment volna a szüleihez! Ez szerintem nagyon gáz. Összeveszünk ezen sokszor, ő azzal érvel, hogy ameddig nincs normális állása, addig muszáj jobban besegítenie otthon is, hiszen nekünk is hasznunk származik belőle. De ez szerintem akkor sem egészséges. Hétvégén reggel 7kor már csörög a telefonja, hogy vigye el az apját ide meg oda. Hogy értessem meg vele, hogy ez nem egészséges? Nekem is próbálnak dirigálni, de azt várhatják, hogy "szót fogadjak" nekik. Ha hiszitek, ha nem, még azt is meg akarják szabni, hogy mit főzök! Folyton adja a kaját nekünk, hogy "legalább lesz mit ennie annak a fiúnak"..jah mert szerinte én nem főzök? Hát pedig de. És hiba magyarázom el neki, hogy higgye el, nem éheztetem, főzök rendesen, egyszerűen hajthatatlanok. A végén már csak rájuk hagyom. Belefáradtam...
Mi van ezekkel a mai pasikkal amúgy? Ismerőseim többsége ugyanilyen anyuci pici fia....
Ne értsetek félre, amiben tudok én is segítek nekik, pl. csekkbefizetés meg ilyesmik, de szerintem ez nagyon jó..bocsi, ha kicsit zavaros, de most is ideges vagyok, mert "akcióztak" megint.
válasza:Szia!
Nem tudok jobb tanácsot adni csak azt, hogy sok nyugodt beszélgetés erről és meggyöző érvek sokasága. Ez a kapcsolatotok rovására fog menni! Hátha a századik beszélgetésnél ugrik be neki, hogy ez így nem oké:)
válasza: válasza:Nézd, az ilyennel egy dolgot lehet csinálni:
Közlöd vele, hogy vagy befejezi ezt, vagy vége a kapcsolatotoknak. Nagyon szép dolog, ha segít a szüleinek, az sem baj, ha néha bevásárol nekik, ha idősek és nehéz kimozdulniuk, de az, hogy minden áldott nap ott van, és hogy gyakorlatilag csicskáztatják, semmibe vesznek téged és a magánéleteteket is, az nem normális.
Egyszerűen kösd ki kerek perec, hogy innentől hétvégén 0 szülők, és hétköznap sincs furikázás meg heti bevásárlás. Van nekik is életük, valószínűleg eddig is megoldották valahogyan, csak most belekényelmesedtek, mert a fiuk olyan nyámnyila, hogy meg is teszi ezeket.
A kaját meg szépen add vissza az anyós kezébe és mondd meg neki: köszönöm szépen, és is tudok főzni. Ha még egyszer el tetszik erről feledkezni, a kukába borítom az egészet. Csak leesik neki.
válasza:Tudom hogy ez nagyon zavar téged, de ameddig nem lesz a párodnak normális munkája addig azért legyen jóba a szüleivel, mert még is onnan jön pénz ami kellhet nektek. Tudom hogy nagyon idegesítő ez, de azért próbáld ezt megérteni.
Bár az engem is idegesítene hogy ha minden nap rajtuk lógna meg tűrné hogy csicskáztassák.
Szerencsére az én párom nem ilyen, jó ő is segít nekik de nem minden egyes nap. A párom is hétköznap reggel 7-től délután 3 ig dolgozik, délután 4 re ér haza, kajál valamit, és együtt vagyunk ha nincs más dolga. Hétvégén van az hogy átmegy hozzájuk kicsit fát vágni meg besegíteni 1-2 dologban és ennyi, szerintem ez a normális.
Én is megyek a szüleimhez akkor én is segítek vagy csak beszélgetni, vagy amikor én is átmegyek a párom szüleihez. Igaz ott van azért távolság mert mégis 10 km és 2 falut kell átszelni hogy odaérhessünk, de azért a páromat mégsem ugráltatják folyton és tud legalább pihenni. Azért ezt is számba kellene venniük hogy hagyják őt kicsit pihenni is.
Köszi neked is, utolsó előtti. Én is ezt szeretném elérni, hogy csak néha-néha menjen. Én is tartom természetesen a szüleimmel a kapcsolatot, közel is lakunk hozzájuk, de nem szaladgálok minden nap oda.
Igen, tegnap este beszéltünk, sikerült higgadt maradnom végig. :) Ő is azt mondta, mint az egyik válaszoló, hogy ha végre normális munkahelye lesz, akkor nem lesz ez. Meg hogy valamilyen szinten "függünk" tőlük is azért (sajnos ez így van, ugye a munka miatt). De én nem is azt kértem, hogy ne segítsen nekik, csak hogy ne ennyit! Várok, kilátásban van neki egy jó munkahely, nagyon remélem sikerül, és akkor meglátom, mit sikerül változtatnia. Mondjuk ha tényleg minden nap 5-6 körül jönne haza, mint én, akkor biztos neki sem lenne kedve szaladgálni a szüleihez, meg azért van nekünk is mit csinálni otthon, illetve azért néha kettesben is jó lenni. :) Szóval várok, meglátom, mit változnak a dolgok az új munkahely miatt.
válasza:Ez a "jobb munkahely" kifogásként funkcionál szerintem, legalábbis részben. Ha megkapja majd mágikusan leválik a szüleiről, 27 év után, egyik pillanatról a másikra és már nem lesz velük "jóban"? Nehéz ezt elhinnem.
Volt egy hasonló exem, nem minden nap, de minden másnap hazament, hozott kaját, jaj mert a szülei. Ott mondjuk a szülők alapvetően jó természetű emberek voltak, de ugyanígy, néha tudkmálóak. Eszükbe se volt elengedni a kisfiukat, 28 évesen. Ne hidd, hogyha meglesz az állás, a szülők lemondanak a kisfiuk ugráltatásáról, ez nekik túl kényelmes, túlzottan hozzászoktak. Lehet hogy le is beszélik a munkáról, mert hát ott a részmunkaidő és az ő vállalkozásuk...
Aki ennyi idős korára nem esik túl 1-2 önállósodási harcon a szüleivel, azzal szerintem nem lehet stabil, komoly és nyugodt jövőt tervezni...
Szerintem szabj egy határidőt a dolgoknak, bár én már eddig se bírtam volna.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!