Ti elfogadnátok, hogy a párotok családja fizesse ki a tandíjatokat?

végre egy intelligens ember, aki képes leírni az ódzkodik-ot helyesen! :D

szerintem ha írtok papírt a kölcsönről, és minden fontosat lefektettek benne, akkor nem lesz gond később sem. ketté kell választani az üzletet és a szerelmi életet.

a párod családja nagyon rendes veled. ha úgy érzed, h tudod vállalni az általuk adott hitel pontos visszafizetését, akkor fogadd el bátran, hiszen a jövődről van szó.

Èn elfogadnám, de ragaszkodnék egy ügyvéd elött írt tartozás elismerésröl. Ezzel nem lennél kötve a párodhoz, ha szétmentek egyszer. Ne hogy egyszer a szerelem megszünjön, aztán muszáj legyél maradni, mert tartozol a szüleinek.

Az ügyvédek ezt párezerböl megírják nektek, nem nagy költség.

A vissza fizetéshez azt iratnám, hogy legkésöbb az egyetemi évek befejezte után 5 évvel vissza fizeteted.

Ha darabokban lenne meg, akkor is mindig utalnám, hogy legyen nyoma ennek.

Mert szétmentek a pároddal, és esetleg nagy nézeteltéréssel, akkor a szülei csak öt fogják véddeni, és ha gonoszok (amit most nem is látsz még), akkor simán azt mondják, nem fizetted vissza. mindig kerek összegeket utalj nekik vissza.

Én nem félnék annyira a diákhiteltől, a 2-nek elég "kellemes" feltételei vannak, alacsony kamattal, visszafizethető és ha csak egy félévről van szó, akkor gyakorlatilag mindegy, hogy a párod családjának tartozol-e, vagy a "banknak".

Én nem szívesen tartoznék így a párom családjának, kellemetlennek érezném. Ha még is elfogadnám, akkor én is maximum papírral! Ha ők nem kérik, akkor is én hoznám fel, hogy mindenképpen szeretnék egy szerződést a kölcsönről, nehogy vita legyen belőle később! Bármi történhet, összeveszhettek, szakíthattok, stb. Jobb ha van róla papír, enélkül én nem vállalnám. Nem a szülők miatt, hanem magam miatt, hogy tudják akármi is lesz vissza fogom adni... Az más kérdés, hogyha erőlködnek, hogy nem kell papír, akkor nem szívesen fogadnám el.

Én mindenképpen elfogadnám tölük, de feltétlen szabályosan, papiron keresztül, és igyekeznék a lehetöségeimen belül minél elöbb letörleszteni.

Sokkal jobb, mint a diákhitel, azzal ugyanis elindulsz az eladósodás felé, és abból kijönni majdnem lehetetlen.

Mivel a kapcsolatotok nem új, ezért nem hinném, hogy emiatt rossz érzéseidnek kellene lenni - ez akkor lenne, ha nem kölcsön adnák, hanem ajándékba.

Ha a barátom családja szeretne, elfogadnám. De mivel utálnak, mint a szemetet, tudom, hogy csak azért adnának pénzt, hogy az orrom alá dörgölhessék, hogy tartozom.

Vizsgáld meg, a te barátod családját vajon milyen indok vezérli és csak ezután dönts.