Mit nem lehet azon megérteni, hogy én nem akarok kapcsolatot a gyerekeivel? Szakítsunk?
Van egy párom, elvált, van két kisiskolás gyereke. Kéthetente vannak nála hétvégén akkor nem szoktunk találkozni. Nem élünk együtt, ez mindkettőnknek jó így. Mostanában mindig be akar mutatnia gyerekeinek, de én ezt nem akarom. Fél éve vagyunk együtt, most úgy érzem jó így, de még akármi lehet. Ha a gyerekeivel van, akkor legyen velük, szerintem nem kellek én oda feleslegnek. Játszanak, beszélgessenek. Az ő családja. Megbeszéltük, hogy nem lesz közös gyerekünk, szóval egy féltestvér sem köt össze a gyerekeivel. Ilyenkor én a barátokkal vagyok, vagy lemegyek a szüleimhez. Szóval emiatt is pont jó.
Tényleg fura, hogy így gondolom? :)
"Az, hogy kb. két-három havonta találkozzak velük, az úgy teljesen elfogadható ugye?"
úgy érted, évek múlva is? amikor esetleg együtt éltek (de te lelépsz azokon a napokon) vagy te sosem akarsz együtt élni vele? Nekem nem lenne elfogadható és ahogy nézem, a párodnak se. Rövidd úton dobnálak, mert nem akarnék olyan életet, amilyen melletted lehetne.
Nincs azzal baj, ha ilyen életre vágysz, csak akkor meg kell találni hozzá a megfelelő partnert, aki uezt akarja és nem szenved tőle. a mostani párod fog.
Jól megvagytok, csak éppen szerelemes nem vagy, a pasi jó időtöltésnek, de semmit több. Akkor tényleg felesleges családosait játszani.
Ha szerelem lenne, akkor is vele akarnál lenni, amikor éppen a gyerekivel is van..így meg a saját kényelmed a fontosabb.
nem az a baj, h így akarsz élni, hanem hogy nem látod be. kicsit korlátolt a gondolkodásod (nem sértésből írom, csupán így hívják). nincs meg benned a szempontváltás képessége: azaz hogy ami a te szemszögedből így nézki, az hogyan fest a párod szemében...
"Mit nem lehet azon megérteni, hogy én nem akarok kapcsolatot a gyerekeivel?" mondod te. "Mit nem lehet azon megérteni, h egy normális nőt szeretnék, aki elfogadja gyerekeimet, nem zárkózik el előlük és a közös programoktól. nekem a ygerekeim és az új szerelmem társaságában lenne teljes az élet" - mondja ő.
egyik sem rosszab a másiknál. az, h ő nem érti, nem azt jelenti, h hülye. neki is megvana maga igazsága, nem vcsak neked. az ő hozzáállása pedig közelebb van a hagyományos, konvencionális emberi érzésekhez, mint a tiéd . és ez tényleg nem szeretem-nemszeretem kérdése. csak annyit jelent,h nem passzoltok egymáshoz.
Mi is úgy vagyunk apukám párjával, hogy nem nagyon akar tőlünk semmit. Bár mi sem tőle. Mi nagyok voltunk már mikor ő a képbe jött (14, 16 évesek). Ha náluk vagyunk akkor normálisan viselkedik, kérdez, de kb. úgy mint egy ismerős. Ha elmegyünk valahova Apuval vagy jön vagy nem. Általában mindig "sok a munkája" a gép előtt ül. Anyu párja nem ilyen. Vele sokkal jobb a viszonyunk.
De Apu párját is elfogadtuk. Ők amúgy boldogok együtt, nekünk sem kavart soha. Ez a lényeg.
Köszönöm a válaszokat.
A gyerek szempontból külön, örülök, hogy működik úgy, hogy nem vagytok összenőve a "mostohával" mégis mindenki elfogadja a helyzetet.
Egyébként 34 éves vagyok, nem a korommal van a gond. Az hogy nem akarok gyereket, nem korfüggő.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!