Mit tegyek, ha apám utálja a páromat?

Mond meg neki nyugodtan,hogy felnőtt vagy és ez a Te életed,és tartsa meg a véleményét magának.

Tényleg nagyon rosszindulatú az apád.

Másokkal is ilyen?

Pedig szerintem csak ez a megoldás. Figyelmen kívül hagyni a beszólásait, kivétel nélkül minden esetben, mintha nem is hallottad volna.

Eleinte majd igyekszik megismételni, mert úgy gondolja hogy nem hallottad, igyekszik kierőszakolni a nemtetsző válaszodat.

Amikor majd azt látja, hogy még akkor sem ragálsz rá, vagy nem úgy, ahogyan az az ő terveiben szerepel, majd akkor próbálkozik mással, később felhagy vele, amikor megérti, hogy hiába, ő már beleszólni és irányítani az életedet nem tudja.

Mi úgy oldottuk meg ( csak anyós miatt), hogy összeköltöztünk ás rájuk se néztünk...nem is kellett olyan sok idő a sírva hívó megbánós anyóshoz....persze ez férfiban nem fog megtörténni, de apád már csak ilyen.

Ha igazán szereted a párod akkor bírd ki szeptemberig, ha a párod is kitart melletted akkor megéri, mi 1 évig bírtuk ezt mert muszáj volt suli miatt de megérte.

Szia!

Pontosan ebben a helyzetben voltam mint Te, tudom ilyen rossz állandóan dühösnek lenni miatta. Az én apám is rosszindulatú, nem is értem miért lesz ilyen egy ember a saját gyerekével is, de ez most mindegy.

Nálunk sajnos csak a költözés oldotta meg a problémát. Illetve még az sem 100%-osan, mert anyukámtól még most, közel 3 év után is visszahallom, hogy milyen dolgokat beszél nap mint nap a páromról, és rólam. Legutóbb már azt is felhozta, hogy ha gyerekünk születik, ő arra sem lesz kíváncsi. Már nem érdekel, csak szegény anyut sajnálom, hogy most meg neki kell a hülyeségeket hallgatnia.

Minden héten akkor járok haza látogatóba, amikor apám dolgozik, mert a páromat még a házukba se akarja beengedni. Tavaly május óta nem találkoztam vele, akkor is csak azért, mert egy ballagás miatt muszáj volt..... Sajnos ez így elég szörnyen hangzik, de én nem tudom már elviselni a gonoszkodásait, sem azt, hogy mindenáron bele akar rondítani a kapcsolatomba, és az életembe. Milliószor próbáltam vele megbeszélni a dolgokat, de hiába. Én mindezek ellenére (már) nem haragszom ró, abban reménykedem, hogy ahogy öregszik, majd elkezd enyhülni.

Nem akarlak elkeseríteni, de azt hiszem Nálad is a költözés lesz a megoldás, és szeptemberig még el kell viselned az állandó "cirkuszt". Sok erőt kívánok hozzá!