Izgalmas az életed, vagy inkább unalmas? Miért?

Unalmas és átlagos, bár én ezzel elégedett vagyok, más lehet hogy szörnyűnek találná. 16 évesen voltam utoljára bulizni (igen, utoljára, mert 13 évesen kezdtem). 16 évesen jöttem össze a barátommal, azóta együtt vagyunk és szinte minden időnket együtt töltjük. Én közben befejeztem a gimit, és főiskolára mentem. Ezek ugye nem túl nagy izgalmak. A barátommal néha kirándulunk, egy évben egyszer nyaralunk, nagyjából számomra ennyi a szórakozás. Ja meg járok színházba havonta-kéthavonta. Nem olyan mozgalmas az életem, hogy belefáradjak és túl sok kikapcsolódásra lenne szükségem. Heti 2-4 napot járok be a suliba, a többi napon itthon vagyok vagy a barátomnál. Nyaranta dolgozni szoktam, olyankor azzal megy el az időm. Vannak barátnőim velük néha találkozok, cukrászdában, vagy étteremben. Illetve kb. 2 havonta megyünk anyummal vagy a legjobb barátnőmmel Pestre vásárolni, mert ruhamániás vagyok sajnos, szinte az összes zsebpénzemet és nyárimunkával keresett pénzemet erre költöm. Szóval nagyából ennyi, nekem tökéletes, nem vágyom se több barátra, se több programra, illetve emberek között sem nagyon szeretek lenni, így nem nekem való a bulizás. Az alkoholt meg egyenesen utálom, ezért nem járok csendesebb, beülős szórakozóhelyekre, mert ott is sok részeg van, őket pedig messziről kerülöm. 19/L

Nos, izgalmasnak látom pedig nem az. Inkább elszomorító. Orvosnak készültem emelt biológia és kémiát tanultam és tanulnék is de már nem járok be. 3 műszakban dolgozom. Most volt, hogy heti 7 napot is akár 90e-ért itthon lakom még de ebböl a fizuból esélyem sincs elköltözni. Alig bírom mindezt leírni és közben nem elkámpicsorodni. Pozitív gondolkodású vagyok de tudom, hogy itthonról nem tudnék elmenni orvosira. Közösségi életem a melom miatt nincs. Barátnőm lassan 3 éve van őt támogatom mindenben és mindenhogy hogy meglegyen mindene ami nekem nincs és nem lehet. Bár én kezdek elbutulni a gyári munka miatt és szakadék is kialakul emiatt barátnőmmel köztünk de igyekszem. Basszus... és ez vár rám az egész életemben... Hát tényleg nem vittem sokra. Bocsi a monológért... 19 F