Furcsának tartanátok, ha a párotok rendszeresen meditálna és hinne a spiritualitásban?

Én mindig is spirituális beállítottságú voltam, rengeteget kerestem az útam: pszichológiát, asztrológiát, vallástudományt, agykontrollt, még mágiát is, meditációs technikákat, jógát, stb. tanultam. Azt hiszem lassan megbékélek magammal, az élettel, talán az útamat is kezdem jobban látni. Nekem ezek a technikák nagyon sokat segítenek, különben már rég mély depresszióba estem volna, pedig hiszem, hogy fontos dolgom van itt.

Viszont a párom: nos ő semmiben sem hisz. Eleinte nem zavart, sose próbáltam "téríteni" sem, még bevonni se nagyon abba ami engem érdekelt, mert őt láthatóan ez az egész útkeresés hidegen hagyta. Mára sajnos oda jutottunk, hogy én egész jó kis békében élek, ő viszont nyíltan gúnyolja azokat a módszereket, amelyektől jobban érzem magam, holott ő viszont a semmitől meg sz.rul érzi magát. :-O Nem hiszem, hogy a spirituális különbözőségek miatt elválnánk, de a gúnyolódás nem valami partneri...