Nők! Féltékenyebbek vagytok a párotok csinosabb kolléganőire/ismerőseire, mint a kevésbé szép nőkre?

Én azon kolléganőire nézek kicsit gyanakvóbban, akiknek nincs párkapcsolatuk.

Persze, egy házas/párkapcsolatban élő nő is bármikor rámozdulhat, de én akkor is így reagálok...

Ez nem kimondottan féltékenység, mert BENNE bízok, és az önbizalmam is oké,

csak valahogy nem csípem, ha szingli nők sertepertélnek körülötte.

"Nem annyira durva esetekre gondolok, hogy "kivont kard" meg szükségszerű félrelépés. Inkább csak arra az "érzésre", hogy egy csúnyácska nőt talán nem érez ösztönből vetélytársnak egy feleség, míg a csinosabb valóban ébreszthet tudat alatti kisebbségi érzést is."

Akkor egy kicsit egy irányba gondolkodunk, nekem is ez jutott először eszembe, ez a kisebbségi érzés. De ezt át lehet hidalni, ha a feleséged úgy dönt, hogy nyitottabb lesz. Sok csinos lány van, akiben igenis megvannak azok az értékek, amik esetleg neki (a feleségednek) is szimpatikusak, csak hát ezt nem lehet úgy felfedezni, ha nem gyűri le az előítéleteit és a félelmeit.

Megvolt mindkét oldal, voltam csinos kolléganő, ismerős, akit a szemükkel öltek volna a megállapodott asszonyok, vagy legalábbis nem mertek felé közeledni, illetve a megállapodott nő, aki nem meri elhinni, hogy az a fiatalabb, viruló nő is van olyan kedves, jóhiszemű, aki felé lehet közeledni.

Én igenis féltékeny vagyok, sajnos, bárcsak megkímélhetném magam ettől.. A féltékenységem oka nem az, hogy azt hiszem, hogy a párom lecserél, hanem attól félek, hogy megkívánja..és mondjuk aznap szeretkezés közben majd nem rám gondol..

Ettől függetlenül tudok normálisan viselkedni és szívesen barátkozom mindenkivel, csinossal is.

nem tartom számon se a csinos, se a kevésbé szép kolléganőit. max hallomásból ismerem őket. egyetlen nálam csinosabb lányra nem voltam még féltékeny. sajnos akkora önbizalmam van, h ha érzem, h egy férfinak én kellek, mert bejön neki a stílusom, vagy akár a külsőm, akkor vastagon tudok tenni más (akár nálam jobbnak tűnő) nőkre.

bezzeg a párom! jóformán egy fiúkutyára féltékeny. kicsit építgetni kell még az önbizalmát.

Nálunk nincs ilyen szitu, de ha lenne, valószínűleg én is kicsit féltékeny lennék, mint a te párod. Szerintem ez női tulajdonság, csak van aki bevallja van aki nem. A nők úgy vannak kitalálva, hogy szeretik a legjobbnak, legszebbnek érezni magukat, ha ebben valami hibádzik, akkor elkezdenek féltékenyek lenni. Persze nyilván ennek is vannak fokozatai a magamban elfojtom érzéstől egészen a veszekedős, megtiltom, hogy kettesben legyél vele viselkedésig minden, kinek-kinek vérmérsékletétől függően.

Régebben nekem is volt olyan, hogy féltékeny voltam egy másik nőre. Szomszédunk volt a lány. Vékony volt, csinos és kacér, én pedig éppen terhes, aztán meg frissen szült pár felesleges kilóval magamon. Én először természetesen csak a csinosságát láttam, ekkor nem néztem jó szemmel, hogy sokszor beszélget a férjemmel, mert láttam benne a kacérságot. Nem néztem jó szemmel, hogy a férjem mellett fürdőruhában hajlongva szedte a gallyakat a földről. Én nem vagyok jelenetrendezős, ezért én nem tiltottam a férjemet ettől a csajtól, de láthatóan rossz kedvem lett, amikor valamilyen módon szóba került vagy találkoztunk. Aztán megismertem, hogy mennyire labilis idegzetű csaj, hogy hetente váltogatja a pasijait, van, aki miatt csak érdekből van, többször öngyilkos akart már lenni. Na amikor ezeket megtudtam, mintha elvágták volna a féltékenységem, mert tudtam, hogy ha pucéran illegetné magát a férjem előtt, akkor sem lenne semmi, a férjem valószínűleg elfutna előle, mert neki ilyen természetű csaj még egy alkalomra sem kellene.

"bezzeg a párom! jóformán egy fiúkutyára féltékeny. kicsit építgetni kell még az önbizalmát"

Nem szereted a férfiakat, hogy kisgyerekkel jössz össze?