Sokaknak megromlik a kapcsolata a párjával a válság miatt?

Sajnos, az én férjemet is kiborítja, ha valami nem úgy van, ahogy elképzelte... Ő például soha nem tudott olyat megérteni, hogy igenis valamelyik számlára nem telik befizetni, ha megfeszülök sem!... Engem hibáztatott, mintha én duhajkodtam volna el a pénzt és most emiatt vagyunk szarban...

Ez engem mindig felháborít, mert nagyon spórolós vagyok, abszolút igénytelen, a ruháimat sok-sok évig hordom, cipőt is csak akkor veszek magamnak, ha kezd leválni a jelenlegi (1 pár!) talpa...

Na, ilyenkor mindig mondom neki : "Igazad van! Szégyellem is a pofámat piszkosul, mert ebben a hónapban is 3 bundát vettem magamnak, ott lógnak a szekrényben!..."

Na, szóval, ha nyugalmat akarok, akkor azt csinálom, hogy nem avatom be a számlafizetés "rejtelmeibe", én intézem, elég ha én vagyok ideges a határidők miatt, nincs szükségem még itthon is egy "kibicre", aki engem kritizál...

Azt csinálom, hogy valamelyik számlát mindig később fizetem be : hol az egyikkel kések, hol a másikkal...

Mire küldik az 1. felszólítást, addig nyerek 2 hetet.

Aztán időnként bejönnek +pénzek, akkor gyorsan mindent befizetek.

Ha a férjem nem tud róla, akkor nem is érdekli az egész.

Szóval, nálunk emiatt nem romlott meg a kapcsolatunk, mert trükkösen kikerültem a problémát. :D

(Nem értem, én is lehetnék dühös, mi lenne, ha követelném, hogy hozzon haza több pénzt?... Nekem eszembe sem jut a férjemet hibáztatni, mert nehezen jövünk ki a pénzből!)

Az én sztorim hosszabb és bonyolultabb, a lényeg, hogy áprilisig nem kapott fizut a párom. Mivel az ő pénzére támaszkodtunk leginkább, főleg lakás és autóhitel miatt, hatalmas kiesés volt. Plusz hitelt kellett felvenni, kivenni a pénzt az életbiztosításainkból, hogy talpon tudjunk maradni. Szerencsére már van állása, és elég jól ügyeskedett az álláskereső hónapokban. Mindig a utolsó utáni pillanatban jött a pénz...

Most is trükközni, játszani kell a csekkekkel, húzni-vonni a határidőket, de mindig megoldjuk valahogy. Párszor vitatkoztunk, kiakadtunk, de soha nem rá voltam mérges, vagy dühös, inkább a helyzetünkre. No, meg persze a szemétláda előző főnökére, aki luxusautókkal szaladgál még most is, de az elmaradt pénzünket még most sem fizette ki.

Húú utolsó válaszoló,én ezt soha nem csinálnám.

Anyám így élt le 40 évet,hogy apám sosem tudta még azt sem,hogy mennyi a villanyszámla.Sokaz idegeskedett a pénz miatt,mert mivel fogalma nem volt mennyiből élünk,hallgathatta anyám,hogy szórja a pénzt.

Nálunk a férjem intéz minden befizetni valót,én a gyerekekkel kapcsolatos kiadásokat,a bevásárlás nagyjából fele-fele,mert van,hogy én megyek,van,hogy Ő vagy együtt minden.Mindketten tisztába vagyunk minden kiadásunkkal.Tél óta munkanélküli a férjem,tehát van min idegeskednünk.Már nagyon rosszul állunk,sok hitelünk van,munkát nem talál.Még nem vesztünk össze soha pénz miatt,pedig pár kg sót megettünk már együtt.Remélem nem is fajulnak addig a dolgok.Ki vagyunk idegileg emiatt a helyzet miatt mindketten,3 kisgyereket nevelünk nem egyszerű most.