Van itt vki, akinek semmi gondja a szüleivel, testvéreivel, de mégis úgy érzi, hogy egy másik, "távolabbi" emberhez áll közelebb?

Nem rólam van szó, de tudom, hogy nincsenek gondok, ugyanis tesóm az, csak éppen ma beszélgettünk erről, és mondta, hogy egy rokonunk mellett valahogy azt érzi, hogy jobban megérti őt, mint anya, pedig nála megértőbb embert elképzelni sem tudna.

Bár az tény, hogy a gondolkodása inkább a rokonnal illik össze :)