Hogyan beszéljem rá a húgom hogy ne egyen ennyit?

Ha anorexiás lesz, az az ő baja. Mondd el neki a te esetedet, talán segít. Ahhoz azonban, hogy anorexiás legyen valaki, kell egyfajta lelki beállítottság is a tapasztalatok szerint. Ha nem olyan a lelki alkata, nem lesz soha anorexiás.

Szia! Sajnos nem tudok okosat mondani! Az én öcsém 13 éves, nagyon el van hízva, és nem érdekli. Nem tudom mi van ezzel a mai tizenévesekkel! Hiába piszkálom bármivel, nem tudok rá hatni. Mindenki a saját kárán tanul! Bár akkor már késő...

Szerintem is mond el neki, hogy te hogy jártál, hátha azzal tudsz rá hatni. De lehet, hogy tényleg nem fogja érdekelni a súlya, és nem is lesz anorexiás, egyszerűen csak kövér lesz. Ő tudja, hogy mit csinál magával. Lehet, hogy az is segítene, ha egy ideig nem mondogatnád neki, hogy el fog hízni meg minden, mert lehet, hogy már csak dacból sem akarja abbahagyni az evést.

Az én bátyjám azt mondta egyszer lefogok folyni az ágyról, erre én bebizonyítottam hogy nem.akkor nagyon rosszul esett de ma már (20kg minusszal) örülök neki.Segíts neki megtalálni az ideális diétát. Rengeteg ilyen oldal van.Most már én osztogatok tanácsot a tesómnak

Szívből sajnállak benneteket. Ha téged annyit piszkáltak tiniként a szüleid a súlyod miatt hogy a végén anorexiás lettél, akkor jogosan félted a kishúgodat. De azzal nem sokat segítessz neki, hogy beállsz a piszkálók közé. meg azzal se, ha azzal érvelsz: aki kövér az undorító. Inkább arra hegyezd ki a beszélgetéseiteket, hogy az evés zavartok micsoda egészségügyi problémákat okoznak. Beszélhetsz a kövérségről mint rizikófaktorról. Ugyanakkor beszélhetsz az anorexia réméről is. Mondd csak el, a te esetedben mi mindent okozott az anorexia. Csináljatok sok közös programot. A közös együttlétek alatt tudatosan érkezzetek egészségesen. Dicsérd a finom kaját, ami teli van rosttal, vitaminnal, zöldséggel, gyümölccsel, hússal, és minimális szénhidrát van benne. Főzőcskézzetek otthon közösen, pl. töltött padlizsánt, vagy valami más zöldséges kaját. Ne az önbizalmát próbáld aláásni, hanem mutass neki követhető alternatívát.

Én kb 15 évesen kezdtem megszeretni a különböző kajákat, és volt, hogy tévé előtt két tányérral ettem az aznapi ebédből. De nem érdekelt semmi, meg akkor tényleg vékony voltam, gondoltam, rám úgysem jönnek a kilok. Aztán észrevétlenül felszedtem őket. A kedvtelenség eredményezte azt h ettem. Nekem nem mondta senki, h ne egyek annyit, vagy ne akkor egyek. Egy megjegyzésre emlékszem tesomtol, mikor mondta, hogy két adagot raktam a tányéromra? Annyi stressz éri az embereket, valaki azzal vezeti le, hogy túl sokat eszik, vki azzal, h alig-alig...