Normális ha a szüleim így állnak a párom kisfiához? Mi lesz később? Mit tennétek a helyemben?
Úgy kezdeném, hogy a szüleim elég konzervatív emberek, nem fogadják el, ha valaki más mint ők, és nem "helyesen" cselekednek. Velünk, a gyerekeikkel is van elég bajuk :)mivel midig "lázongtunk"
Mikor 1 éve összejöttünk a párommal a gyerekét várta egy másik lány. Tudom én is hogy nem ideális helyzet, óvatlanok voltak, nem vigyáztak, megfogant a baba. Pár hetes kapcsolatban. Ugyan csak azért mert jött a baba nem maradtak együtt, de a párom vállalta természetesen a gyereket, és foglalkozik is vele. (Most 8 hónapos a kisfiú) Én is nehezen mentem bele a kapcsolatba, féltem hogy mégiscsak belerondítok valamibe, talán összejönnének nélkülem mégis. ő sem tudta, hogy akar e most komolyat. De csak elkezdtünk találkozgatni. Azóta is együtt vagyunk. A kisfiút is imádom, sokat megyünk fel hozzájuk (az anyuka is végtelen jófej) mostanában el is hozzuk.
Ezen a szüleim teljesen kiakadtak. Házasságonkívüli gyerek, nem maradtak együtt, gyors kapcsolat. Én meg "szerető" vagyok. (27 éves vagyok, de szerintük vagy házasnak kellene lennem, vagy szűznek)
A párommal már párszor találkoztak. Nem voltak vele túl kedvesek. Szerencsére ezen ő nem sértődött meg.
Most mondtam nekik, hogy két ünnep között itt lesz a baba nálunk (most először alszik itt, van izgalom:D) jöjjenek fel majd, ismerjék meg. De nem jönnek. Elég rosszul esett. Mert én velük képzelem a jövőmet, de nem hiszem, hogy valaha elfogadják a szüleim. Tehetetlennek érzem magam.
Nekik nem fér bele, oké. Én azt tudom. Bár szerintem a lehető legjobb döntést hozták mindketten. Ha elhagyja a gyereket, nem vállal érte felelősséget, természetesen nem lennék vele.
Az én életem, nem értem miért nem lehet elfogadni a döntésemet. Mi lesz ha közös gyerekünk lesz? Majd lemaradnak minden eseményről, mert természetesen a féltestvére ott lesz mindenhol. Nem az értetlen nagyszülőket fogom meghívni.
Azt nem tudom miért nem tudják felfogni, hogy ezzel csak elvesztenek. Hogyan tisztelhetném őket, amikor egy szegény, ártatlan gyereket tagadnak meg.
Persze, ennek nem kell örülni, én sem tenném. Sőt így sem voltam boldog a ténytől, nekem is voltak kétségeim.
De eltelt egy év, láthatnák, hogy jól megvagyunk, szeretjük egymást. A kisfiút is imádja a párom, nagyon sokat van/vagyunk vele. Az anyukájából sincs probléma, nem jár rám, vagy ilyenek, már-már baráti a kapcsolat :) Nem értem miért nem fogadják el őt/őket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!