Gyerekesek! Nálatok hogyan állt vissza a takarítási rend miután visszamentetek dolgozni? A férjetek nem lustult bele/szokta meg, hogy addig mindent megcsináltatok egyedül?

A legegyszerübb, ha elöször megbeszéled vele, hogy most már te is dolgozol, és a házimunkát nem neked egyedül kell elvégezni, tehát neki is bele kell szállni. Csináljatok egy tervet, hogy mit kinek kell csinálni, mert ha közösen van minden, akkor abból nem lesz semmi.

Pl. te fözöl, ö közben kiporszivózik, te mosogatsz, ö leviszi a szemetet, te bevásárolsz, ö hazahozza a gyereket - ezt tetszés szerint lehet módositani, ahogy nektek a legjobban megfelel, de ne engedd, hogy minden rád maradjon.

Nálunk is ugyanez volt. Nem tudom mennyire nyugtat meg, de nem kis időbe telt :)

Az én férjem is belekényelmesedett, hogy minden el van intézve anélkül, hogy a kisujját mozdítaná. Mikor megismerkedtünk sem akart segíteni, mivel otthon nem ez volt a módi.. De "betörtem" Aztán megszülettek a gyerekek, ugyanúgy mint te mindent megcsináltam hétköznaponként mellettük. Mikor visszamentem dolgozni először még nekem sem tűnt fel, hogy hoppá van egy férjem aki segíthetne :) Miután mondtam neki, ő is mindig kitalált valamit. Elhalaszthatatlan játékban voltak, bevásárolni mentek vagy ki az udvarra. Én úgy oldottam meg, hogy befogtam a gyerekeket is kisebb munkára, saját szoba rendbetételére, kezdetben persze segítséggel. Azóta együtt takarítunk családilag. A gyerekek megcsinálják a saját szobájukat mi pedig ahogy régen. Hamar kész vagyunk így, lehet játszani :)

Nem kellett visszaállni,mert nem volt miről igazán.

Gyerek előtt is közösen csináltunk mindent,és az után is hogy megszületett a fiunk.Ugyanugy rendet rakott,kiporszivózott,mosogatott,segitett főzéshez hozzákészülni mint előtte,plussz etette-pelenkázta-fürdette a gyereket.Most is megteszi kérés nélkül,sőt...Hétvégén "elzavart" egy szál bankkártyával vásárolgatni,addig ők ketten rendet raktak és főztek. Semmiért nem adnám.

Egy egyszerű trükk: tegyük fel, szeretnéd, hogy mosogasson.

Ne úgy kérdezd meg, hogy "elmosogatnál?", mert arra igen/nem lehet a válasz.

Ha tudod, hogy mondjuk porszívózni még kevésbé szeret, kérdezd meg, hogy "Kiporszivóznál vagy elmosogatnál inkább?"

Az emberi agy olyan, hogy a neki előnyösebb verziót választja ki, fel sem merül benne, hogy "egyiket sem".

Retorikai trükk, de nagyon hatásos.

"Semmiért nem adnám."

Pedig sokunknak kéne !!! :-D

Az én férjemnél ez úgy néz ki,hogy én visszamentem GYED után dolgozni 8 órában,ő besokallt a munkahelyén és felmondott ,a nagyobb gyermek nagycsoportos ovis,a kicsi pedig bölcsibe jár egész napra.

Több műszakban dolgozom,a férjem pedig semmit sem csinál otthon .

Több mint bosszantó...

11:13 vagyok

Dehogy adom.

Volt "szerencsém" az ellentétéhez,akinél már a kapcsolat elején megmutatkozott,hogy egy szalmaszálat nem tenne keresztbe a lakásban,mert "az női munka",akkor is ha ugyanannyit dolgoztunk.Ilyennel hosszú távon nem kötöttem volna össze az életem,nem szültem vlna neki gyereket.Nem neveltem volna meg,az az anyja dolga lett volna.

(Többek között ezért is imádom az anyósom,ő szoktatta így páromat,gyerekként kell megnevelni,hogy felnőttként se essen nehezére a házimunka és a gyerekek körüli teendők.)

Persze nem szabad kihasználni hogy bármit kérhetek,megcsinálja,időnként kell hagyni a szorgalmas férfinak is "szabadnapot",amikor egész nap lógathatja a lábát,ágyba kapja a kávét,vagy amit szeretne.

Boldog férfi boldogan tesz meg mindent a nőnek.