Minden kapcsolatot szakítsak meg az anyámmal? A véleményetekre vagyok kíváncsi, Ti mit tennétek a helyemben?

A történetem kicsit hosszú,de megprobálom röviden elmondani.Az édesanyám és köztem lévő nagyon rossz kapcsolatról van szó.

Anyámék évekkel ezelőtt vettek egy 2 generációs családi házat,hogy majd ha férjhez megyek,ott lesz a jó kis családi ház.(a portán 2 ház van,az egyikbe anyámék laknak,a másik külön bejáratú felújításra szoruló,ez lett volna a miénk)Idén februárban oda is költöztünk anyám biztatására a férjem lakásából,hogy elkezdjük felújítani,és igy ha nálunk lakunk pár hónapot,akkor spórolás szempontjából igy segítenének.Én akkor már 5 hónapos terhes voltam a kislányommal.1 hónapig minden szép és jó volt,a férjem és én mindenben segítettünk a ház körül,én ugy gonodlom,hogy mindent megtettünk,hogy alkalmazkodjunk a helyzethez.Adtunk a közösbe nem is keveset(sporolni viszont nem tudtunk jobban,mintha maradtunk volna a másik lakásunkba)1 honap elteltével,anyám 180 fokos fordulatot vett,és el kezdett minket szekálni kegyetlenül.Mindenbe meleszólt,mennyit zuhanyzunk,mennyi wc papirt használunk(amit persze mi vettünk)mennyit eszik a férjem,mért megy az anyjához..meg mindenbe...a férjem egy végtelen türelmes,béketürő ember,soha egy rossz szót sem szolt anyámnak,csak türte a gonoszságait.Mindennek elhordta őt is meg anyósomat is.És mindent elkövetett,hogy szétmenjünk,csak a viszályt szította köztünk.Rengeteget stresszeltünk anyám miatt, a férjem 15 kg-t fogyott 2 hónap alatt,nekem meg 30 hetes terhesen beindult a szülés...szerencsére le tudták állítani és ezután 5ször kerültem vissza a szülőszobára még,és 8 hetet töltöttem a kórházba...de jobb volt ott,mint otthon a feszültségbe,amit anyám generált.A kórházba sem hagyott nyugton anyám,állandóan hivogatott, a férjemet,meg anyósomat szidta,és cseppet sem törődött azzal,hogy én milyen állapotban vagyok.Hozzáteszem,anyám 35 évet dolgozott a szülészeten az egészségügyben.Elhiresztelte mindenkinek,akivel csak találkozott,hogy én azért vagyok a kórházban,mert a férjem fertőzést vitt rám,és az ő hibája minden.Ami persze egyáltalán nem volt igaz.Magát egy cseppett sem okolta.Mindent elkövetett,hogy egy nyugodt percem se legyen.Aztán mikor 3szorn is kiengedtek a kórházból,már a nagymamámhoz költöztünk,mert sem én sem a férjem nem akartunk anyámhoz visszamenni.Anyám tombolt,mert a nagyimat is szívből utálja,pedig nagyon rendes,84 éves, és sokat segített anyáméknak anyagilag is meg egyébként is.2 hét után pedig a saját kis panelunkba visszaköltöztünk.Azóta el telt 7 hónap, és anyám egyszer sem látogatott meg minket,de apám sem,mert ő anyám kiskutyája és azt csinálja,amit mond,pedig diplomás,értelmiségi ember,és mindenben behódol anyámnak.Az én anyám az a fajta szülő,aki ugy gondolja,ha megszültem a gyerekem,akkor tejhatalmam van felette,akárhány éves is.És tulajdonképpen egész életemet anyám lelki zsarolással szenvedtette.Mindig nekem kellett vigyázban állni, és ha ő bántott meg engem,még akkor is nekem kellett vezekelnem.Szerencsére 39 hétig kihuztam a terhességem,Isteni csoda,hogy nem lett semmi baja se a gyereknek se nekem.Senkinek nem kivánom azt,amit én átéltem akkor.

A szülés gyorsan ment,mert én előtte 8 hétig kivajudtam magam.A szülöágyamon felhivtam anyámat,hogy azért mégis tudja,hoyg most szülök,és azt ahogy reagált erre..egy szivdöfés volt...közölte gúnyosan,hogy ezért hivtál fel?!Hát felsirtam,de nem a fizikai,hanem a lelki fájdalmam miatt.Ja és szülés elött a drága anyám azt kivánta nekem,hoyg olyan kinok gyötörjenek a szülöágyamon,hogy belepusztuljak.Hát anya az ilyen?

A 8 hét alatt 2szer volt bent nálam meglátogatni,akkor csak bunkóskodni jött hozzám.Mai napig,ha nem viszem oda a gyerekeket,akkor ő nem jön hozzánk,csak a gyámhatósággal fenyeget,hoyg majd elmegy oda láthatásért...nincs tiltva a gyerekektől,bármikor jöhet hozzánk,mert én már eleget vittem a gyerekeimet hozzá.A nagyobbik gyermekem 4,5éves,és csak rá kiváncsi,a kicsi nem érdekli.Ha elviszem hozzá,akkor elbügyürgeti,de róla sosem érdeklődik.Amikor ott hagytam nála a nagyobbikatpár órára,vagy ott is aludt(a békesség kedvéért)a gyerek hazajövet nagyon más volt,minden rosszal traktálja szegény kisgyereket,őt is probálja lelkileg manipulálni.És a gyerekem kezelhetetlen pár napig,miután hazajön a nagyanyjától,és ellenünk hangolja.

Mult héten csöppent a végső csepp a pohárba,amikor felhivta a férjem,és elkezdett neki nem valósakat állaitani rólam(ha engem nem tudott fél év alatt a férjem ellen hangolni,most beprobálkozik ellenem),hogy nem is ő a gyerekem apja,meg szeretőm van...stb...szerencsére a férjem betudja annyival,hogy anyám bolond,és ő is inkább a békét keresi...Hát ezek után még menjek oda,és vigyem a gerekeimet,mintha mi sem történt volna....én most jutottam arra a döntésre,hogy végleg megszakitom a kapcsolatomat az anyámmal,mert nem fogom sem magam,sem a gyerekeim életét tönkretenni egy ilyen anya miatt.Ugy döntöttem,ha karácsonykor meghivna minket,akkor sem megyünk el,mert számomra a karácson a szeretet, a béke,és a család ünnepe,és biztos vagyok benne,hogy ezt az anyám elrontaná.Tudom,hoyg hamarabb kellett volna ezt meglépnem,de mivel az anyám,probáltam kézzel-lábbal menteni a kapcsolatunkat.Csak az a a baj,hogy még ő érzi magát sértett félnek,holott mi vagyunk azok.Ha én közelitettem felé egy lépést,ő hátra ment 4-et.Bocsi,hogy hosszúra sikerült,azért remélem lesz olyan aki elolvassa...