Most mennyivel "jobb" ha utólag tudom meg? Bővebben lent.

A párod azt mondta, hogy azért hazudott, mert nem akart vitázni. Magyarul, ő már előre tudta, hogy veszekedés lesz, ha megmondja. Akkor csak van ott valami bibi, hogy mindig rákezded valami miatt, ő meg már unja és kerüli, ahogy lehet.

Tényleg érdemes átgondolni, szar bevallani magadnak is, hát még másnak, de sokszor fel sem tűnik, hogy mennyire olyan vagy pedig.

Te kérdező meg egyáltalán nem értetted meg, nem látod át amit írt az előtted szóló :)

mondok példát is, hogy megértsd: az, hogy cigizik, az ő dolga, felnőtt ember, ő dönti el csinálja-e.Ha állítasz egy olyan szabályt, vagy csak kifejezed nemtetszésed, ő ezt érzi, de abbahagyni nem fogja. Inkább hazudik, minthogy ezen hisztizz vele.Nemhogy jogod nincs, de még megváltztatni se tudod abban, amit ő úgy akar. Ha ez nem tetszik ne akard rá erőltetni az akaratod, hanem hagyd ott.

Hát nekem szóról szóra így lett vége egy kapcsolatomnak. Mielőtt összejöttünk, leszokott, csak távolabbról ismertük egymást, de ő úgy döntött, hogy leszokik és meghódít. Tehát ez azelőtt történt, hogy egyáltalán szóba jött volna, hogy kapcsolat lehet köztünk. Összejöttünk. Fél év múlva kiderült, hogy visszaszokott, de még pár hétig tartotta a látszatot. És hazudozott. Hogy miért, az rejtély, hiszen nem volt téma köztünk a dolog, mivel a kapcsolatunk első fél évében nem dohányzott, nem is volt mibe beleszóljak.

A hazudozáson viszont kiakadtam. Megmondtam neki, hogy ez nagyon nem oké, és ne hazudjon. Beszéljük meg, mellette állok, mindig, mindenben, csak ezt ne.

Na ezt ő úgy értelmezte, hogy meg akarom tiltani a dohányzást. Folyton titokban csinálta és tovább hazudott. Persze a szagáról kiszúrható volt. A viták állandósultak. Időről-időre fellángolt benne az ötlet, hogy leszokik, olyankor elviselhetetlen volt, mert persze szenvedett és engem tett felelőssé ezért. A mélyponton meg is ütött. Minden átmenet nélkül, reggel felkelés után, odamentem megölelni, és ha épp nikotinhiánya volt, simán fellökött a kövön.

Más problémák is jöttek, és végül elhagytam. De jól megtanultam a leckét... Függő emberrel nem tudok békében élni, mert a függősége mindig erősebb lesz mindannál, amit én tudok neki nyújtani.