Hogyan tolerálnátok ezt, csajok?

Én is éltem távkapcsolatba a párommal 2,5 évig. De hogy utazzak ennyit és még csak nem is törődik velem...én kiakadnék.

Más az ha kell a kikapcsolódás, meg ilyenek...de hát nem vagytok folyton együtt. És még csak 2 hónapja.

Én biztos nem mentem volna el azért, hogy egy szobában gubbasszak. De ha már ott lennék akkor kimennék legalább meccset nézni, ha ott vagyok. Pedig én sem szeretem...

Én is kiakadnék. Továbbmegyek, meg is mondanám neki, hogy nem akarom kisajátítani, örülök, hogy vannak barátai és jól érzi magát, de ha több 100 kilométert utaztam hozzá, legyenszíves észrevenni és más időpontra szervezni a programjait a jövőben, mert amúgyis csak minden második hétvégén találkozunk.

És hogy nekem hiányzik ő meg a társasága a távkapcsolat miatt, de elgondolkodnék rajta, hogy akkor most jelenleg ő mit érez?

nem esne jól főleg ha ilyen ritkán tudunk együtt lenni. Előre megbeszélnénk h akkor egy héttel később megyek. úgy érezném magam, mint vmi kellék, aki jól jön mikor ráérnek de ha foci van akkor hátrébb szorul. Ha ennyit utazom érte, akkor foglalkozzon velem.

És ezt nem hisztizve mondanám el, de meglepne h egyáltalán felmerül benne, h ez így működhet.

szerintem te sem vagy teljesen megbékélve a helyzettel még akkor sem ha a jóbarátnőt akarod mutatni különben fel sem tetted volna a kérdést

Én a távkapcsolatot sem tolerálnám...

De: ha már csak 2 hetente találkoztok, akkor annak ünnepnek kellene lennie...

Mi együtt élünk a Párommal, így ha átjönne pár haverja és velük lenne nem zavarna, hiszen ez természetes. De épphogy valamikor látjuk egymást és akkor sem lehetünk kettesben??? Nem házisárkányság, mert van a fickónak 2 hete ezekre a baráti dolgokra...így pofátlanság. Főleg 2 hónap után, amikor minden percben egymásra van kattanva egy pár.

Viszont ha neked megfelel ez a "kapcsolat", akkor nincs gond, másokra meg ne hallgass.

24N