Szülők, nektek mennyire fontos, hogy a gyerekeitek büszkék lehessenek rátok?

nem vagyok szülő 16 vagyok:)

de azért leírom:)

az én anyum hát na az rém szörnyű.. néha úgy néz ki mint egy cigány.. ( mindent mindennel sokszor),pedig szép nagyon hiába 59 éves,sima a bőre,szép a haja ilyenek. de néha ciki.. a barátaimat nem hozhattam fel soha..

én mindig is adni fogok magamra,és szép lakásunk lesz a párommal,hogy ha akárki jön ne kelljen szégyenkezni h jajj de rumli van stb:

szval ha én szülő leszel nem fogom elhagyni magamat,mint sok szülő,szülés előtt szép volt,csinos,jól öltözött magas sarkú ilyenek,de amióta gyerek van,rettenetes némely szülőnél. de ha valaki ad magára akkor meg kinézik.. sok embernek semmi sem jó.

3 gyerekem van a legnagyobb kezd tini lenni

szal:

öltözés : ha kell természetesen felveszek olyan ruhát sminket stb... otthon hétköznap nem (póló melegítő zokni és jelenleg a kicsivel otthon vagyok)

lakás : albérlet alkalmazkodnom kell természetesen amennyire tudom otthonossá tettem

beszélgetés : eddig okés a gyerekeim szerint és a barátaik szerint is meg szívesen jönnek

foglakozás : a párom volt bent a suliban mesélni a munkájáról a lányom holt büszke rá ezért :-) (a páromnak ö mostohalány)

én otthon vagyok ezen nincs mit mesélni

szal szerintem eddig jó

igazából ne azért legyen büszke rám a gyerekem mert jó fej vagyok a haverjaival legyen inkább azért mert becsülettel felneveltem és egy rendes normális embert faragtam belőle .....

Engem anyukám nevelt egyedül, és neki a mai napig fontos, hogy büszke legyek rá. 55 éves, de odafigyel az alakjára, sportol, szépen öltözködik, karcsú, nőies, csinos mindig bárhova megyünk. Karrier tekintetében mindig sokat dolgozott, hogy a ranglétrán feljebb jusson, és mindig nagyon szorgalmas volt, jó a fizetése is. Ezért is büszke vagyok rá, mert láttam a munkához való hozzáállását. A lakásunkkal kapcsolatban, amikor ideköltöztünk (elmenekültünk az alkoholista apám elől), akkor ez egy putri volt. Anyukám mindent felújíttatott, a bútoroktól kezdve, a fürdőszobán át, a konyhabútorokig mindent. Felszedette az összes tapétát, szőnyeget, és szép új padlót rakatott le, és engem is mindig megkérdezett, hogy melyik szín tetszik stb. Szóval gyönyörű otthont varázsolt abból a putriból, ami itt volt.

Én nagyon büszke vagyok rá! Bárhova megyek, ő a legcsinosabb anya, és jobban néz ki mint a legtöbb 30-as nő.

Szerintem a kérdésre annyi féle válasz jön, ahány féle ember van. Pl. ott van anyukám, könyvelő/bérszámoló, a munkájáról biztos vagyok benne, hogy szívesen mesél, nem mindig szereti csinálni, de ha nem dolgozna, beleőrülne a munkába. Nekem sokat segített mondjuk a közgázba, a feladatokba. Félig ad magára, félig nem. Kozmetikushoz nem jár, nem festi magát, de mindig magassarkúba jár, és elegánsabban. Szóval nagyon nem érdekli más véleménye, néha engem megkérdez, de ennyi. A lakást hetente takarítja, meg ha vendég jön, szerintem ezzel sincs baj, dolgozik egész nap, főz, nem várom el, hogy naponta takarítson. A barátaimmal elvan, elbeszélget velük de nem viszi túlzásba, nem zavar minket. Régen én sem szerettem ha jött velem valahová, de már nem zavar, már felnőttem.

Aztán ott van keresztanyukám, ő mindig ad magára, műköröm, kozmetikus, fodrász 3-4 hetente, csinosabbnál csinosabb ruhákban jár, persze ami illik a korához, szoknyát mondjuk nem nagyon vesz fel. Sokat takarít, szinte mindig, ha otthon van, mert nagyon igényes. Ő is elvan az uncsitesóm barátaival, bár nem puszipajtás egyikkel sem, de nem is idegesítő.

Hogy melyikőjükre nézek jobban fel, nem tudnám megmondani, egyformán:-)

22N