Voltatok hasonlóan, mit tettetek? Mit tegyek én?

Néhány hónap álláskeresés még nem a világ vége. Én is most végeztem nyáron és most alakulgat az állásom. Jó, persze volt kudarc is. Elég sok helyen voltam interjún, és nyilván a nagy részére mást választottak, de lett, ahova engem.

Hány interjún voltál kb eddig?

Esetleg priviben adhatok álláskeresési tippeket, mert lehet valamit rosszul csinálsz.

A helyedben visszamennék a a régi helyre, és elvállalnám azt a munkát, amit ott kapnék. Ugyanis ott BIZTOS jövöd van.

Közben esetleg keresgetnék ott is, ahol a barátod lakik, és CSAK akkor mennék oda, ha ott van biztos és megfelelö munka, a bizonytalanba nem.

Adott esetben utána lehetne gondolni, hogy mindketten költöztök egy olyan helyre, ami a két város közt félúton van, és mindketten bejártok - 60-70 km-t még meg lehet oldani aránylag könnyen.

Abba semmiképpen sem mennék bele, hogy munka és munkalehetöség nélkül éljek ott, arra ugyanis nem gondol a barátod, hogy ha továbbra sem találsz állást, akkor megintcsak neki kell egyedül fizetnie a lakást, plussz az eltartásodat is.

"Ide jöttem az álmainkért...cserébe vitákat, állandó sporlást, számigálásokat, és részemről boldogtalanságot találtam... "

Ez a mondatod meg nagyon mutatja, hogy eddig csak "ünnepnapjaitok" voltak a kapcsolat során (mert amikor sikerült találkozni, akkor csak úsztatok a boldogságban), most meg utolértek benneteket a "hétköznapok" és az együttélés nagyrészt hétköznapok sorozatából áll, nagy ritkán egy-egy ünnepnappal.

Le kellene ülnötök és megbeszélni, hogy ÍGY nem megy, neked feltétlen kell valami anyagi alap, és EZT csak a régi helyen tudod biztositani. Ha ezt nem érti meg, akkor el kellene gondolkodni azon, hogy igy van-e értelme együttélni, mert igy nem lehet a párodra alapozni.

Menjél el oda, ahol jelenleg lenne munkád, és amíg ott dolgozol, addig folyamatosan nézegess és keress munkát ott, ahol a párod van, vagy ahhoz közel, ahova a párod városából még normálisan be tudnál járni.

Mindenképpen a párod városában keresel állást, de legalább amíg találsz így tudnál dolgozni, pénzt gyűjteni. Így meg csak ülsz és fogy a pénzed, és ott vagy munka nélkül, tapasztalat nélkül, pénz nélkül, amivel a jövődet is tönkre vághatod. A kapcsolatotoknak is bármikor vége lehet (nem a te hibádból). Bármi előfordulhat.

Vagy szenvedsz most egy kicsit, de legalább lesz pénzed, munkád, tapasztalatod, és lehetőséged, hogy fenntartsd magad önállóan - vagy egy életre elvágod magad csak azért, hogy a pasidnak legyen kit megölelnie meg ne kelljen egyedül ennie. Szerintem kicsit fajsúlyosabb az, hogy tudd magad anyagilag támogatni még 40 évig.