Voltatok hasonlóan, mit tettetek? Mit tegyek én?

Szerintem ezt ott baltáztad el, hogy amit állást kaptál volna nem fogadtad el, hanem elköltöztél a párodhoz. A mai világban egyáltalán nem egyszerű állást találni, és ha 3 évig kibírtátok távkapcsolatban, akkor a jövőtök érdekében még kellett volna bírni egy kicsit. Neked lett volna munkád és most nem fájna a fejed, mert ki tudja mikor adódik újra egy ilyen lehetőség...

Két szék közül a padlóra kerültél, nincs munka, ez kihat a párkapcsolatodra is (viták, spórolás, boldogtalanság stb.) és ha ez így folytatódik akkor rámehet a kapcsolatotok is.

Mivel írtad, hogy a szülővárosodban lenne munkád ezért én a helyedben elmennék oda dolgozni és folytatnám távkapcsolatban.

Előbb utóbb ezt az egészet a kettőtök kapcsolata úgyis megsínyli a leírásod alapján, így pedig van lehetőség arra, hogy legalább megmentsétek.

Persze ez se egy jó helyzet és az örökkévalóságig nem lehet ilyen kapcsolatban élni, viszont ezerszer jobb a szakításnál.

Sajnos valamit mindig előrébb kell helyezni. Gondolj bele abba, hogy akiknek a férje pl kamionozik, ők se jókedvükből teszik ezt, hanem azért mert muszáj.

Vagy keresgélsz tovább ott ahol éltek a pároddal és nem adod fel, vagy szétválnak újra az útjaitok, mert ezt sajnos nem lehet máshogy megoldani akkor. Az élet nem egy tündérmese ahol minden úgy alakul ahogy mi eltervezzük, az esetek nagy részében a saját akaratunktól független dolgok miatt nem tudunk lépni egyről a kettőre. Ezt én is megtapasztaltam egy párszor...

Biztos le leszek pontozva, de én a munkát választanám. Egyrészt azért tanultál, hogy juss valamire, másrészt meg - te magad is írod - ez a kapcsolatnak sem jó!

Jól hangzik, hogy szeretet elég, meg család így meg úgy... De látjuk, hogy az igazság más! Amíg te nem érzed jól magad, addig a kapcsolatod sem lesz jó.