Nagypapám 91 éves, mit tehetnék az érdekében, hozzuk haza minden áron a kórházból?

Mindig nagyon nagy tartással bíró,büszke ,rendkívűl fegyelmezett és higgadt ember volt,öltönyben és kalapban járt ,nagyon figyelt az egészségére ,sokat mozgott,szellemileg fittebb volt mint én 37 évesen...aztán múlt héten bedagadt az egyik lábszára bementünk hétvégén az ügyeletre ,mélyvénás trombózisa van.

Minden nap látogattjuk.

Ma úgy találtunk rá,hogy nem lehetett vele kontaktust felvenni,nem bírta kinyitni a szemét,próbált beszélni,de nem tudott,be volt pisilve,mikor kértem rá,hogy szorítsa meg a kezemet ,akkor nagyon erősen megszorította,de a szemét nem tudta kinyitni,sem beszélni akárhogyis próbált.

:-(((

A nővérhez szaladtam sírva,hogy megkérdezzem mi van a papámmal,aki mosolyogva mondta,hogy á ne ijedjek meg csak nyugtatót kapott reggel és azért ilyen,azért nyugtatózták,mert sokat sétálgatott a folyosón és nehogy elessen :-/ .

A szobatárs azt mondta,hogy reggel még beszélgettek,majd a nyugtató után egész nap aludt a papám.

Így sem enni,sem inni nem tud,bepisilve volt otthagyva reggel óta(itthon nem volt vizelettartási probléma).

Félek,hogy kiszárad,éhenhal ,tüdőgyulladást kap ha nem mozoghat,amikor a nővérkével pelenkát tettünk rá (idáig nem kellett pelenkázni ) felkevést fedeztem fel a kerezstcsontjánál .

Bement egy intelligens idős úr és magatehetetlenül,kiszolgáltatottan kommunikálni nem bíró ember lett belőle.

Mit javasoltok hozzuk haza valahogy,vagy mit csináljunk?

MInőségi életet élt,örömét lelte a tv-zésben,a gyerekeimet imádja,újságot olvasgatott,sétálgatott .