Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Szülők, ti mit gondolnátok/rea...

Szülők, ti mit gondolnátok/reagálnátok ha a fiatok/lányotok azt mondaná nektek hogy a ti viselkedésetek miatt nem nősülnek meg / mennek férjhez?

Figyelt kérdés

Átgondolnátok a viselkedéseteket? Vagy csak elhajtanátok a gyereket?

Nem lázongó tini kijelentés lenne ez, hanem megfontolt, már felnőttől (huszonévestől) való kijelentés.


2012. okt. 23. 15:23
 1/7 anonim ***** válasza:
Azt hogy jól elszúrtam.De eleve nem is hagynám hogy igy nőjjön fel.Ha vacak lenne a házasságom inkább elválnék,de nem tenném ki a gyereket annak,hogy később lelkisérült legyen.
2012. okt. 23. 15:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:
Elkondolkoznek, hogy mit rontottam el, utana pedig meginvitalnam a lanyomat/fiamat egy oszinte beszelgetesre, hogy probaljak rajonni a segitsegevel, hogy miert gondolja igy.
2012. okt. 23. 15:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 anonim ***** válasza:

Hát nem is tudom... Szerintem erre a kérdésre nem lehet 100%-osan helyes választ adni. Igaz, én nem vagyok szülő, de a témához mégis lenne hozzáfűznivalóm.

Az én anyám tudja, hogy részben miattuk nem fogok megházasodni, és ezzel nincs is semmi gond. Jó családom volt/van, nem szenvedtem semmiféle lelki traumát, szeretetben éltem, mégis... Láttam, hogy anyám mennyit kínlódik a házimunkával, apuval mennyit veszekszik (Mert olyan nincs, hogy a szülők nem veszekednek! Mindenkinek van otthon mit söprögetnie, ezt jobb is ha nem tagadjuk!) sokszor mondta, hogy hülye leszek ha cselédet csinálok magamból én pedig úgy döntöttem nem leszek. Sosem akartam megházasodni és úgy gondolom nem is fogok. 24 éves vagyok, már 2 éve, hogy együtt élek a párommal. Egy lakásban, mint egy család, csak papír nélkül.(De én anélkül a papír nélkül is tudom, úgy szeretni, mint akinek van róla papírja.)

"Nem lázongó tini kijelentés lenne ez, hanem megfontolt, már felnőttől (huszonévestől) való kijelentés."

Ebbe viszont bele tudnék kötni... Véleményem szerint nincs olyan, hogy valaki más miatt nem házasodok. Mert tőlem eltérően bátyám már 22 évesen megnősült, pedig ugyanazt a nevelést kapta, ugyanazokat a viszályokat élte át mint én. Ha én nem házasodom meg, azt magamért teszem. Pedig "lázongó tiniként" én is sokszor mondtam, hogy miattuk van, de mára már belátom, hogy magam miatt nem fogok férjhez menni. A végeredményem az, hogy egy felnőtt ember nem fogja a szüleire kenni, azt, hogy nem házasodott. Mert ha az meg akar házasodni akkor megfog. (Van olyan erős a rózsaszín felhő.:))

2012. okt. 23. 16:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 anonim ***** válasza:
100%

Én (23 éves) kiröhögöm az ilyen embert. Mert a szülőjére keni a saját lelki nyomorát.


Vagy fogalmazhatunk úgy is, hogy aki meg akar házasodni annak lehet katasztrofális példa előtte meg fog házasodni. Ez emberen múlik. Szóval inkább ezzel takargatja a valódi okát, annak, hogy miért is nem akar házasodni. Ott más van.

2012. okt. 23. 16:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 anonim ***** válasza:

Nem csak a példából, hanem annak hiányából is lehet tanulni.

Számomra ez nem indok, mert ez igazából egy félelmet takar: " nem akarom úgy végezni, mint ők ". De hát, nem is kell.

2012. okt. 23. 18:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 anonim ***** válasza:
Én egész gyerekkoromban azért imádkoztam,hogy elváljanak a szüleim és hogy megszabaduljak végre apámtól.Ez sajnos a mai napig nem jött össze,de mégis szeretnék családot,csak én jobban fogom csinálni.Nem ez volt a kérdés,de azért leírtam.Amúgy elsüllyednék szégyenemben.
2012. okt. 23. 19:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 anonim válasza:
Én régóta élek így az apám terrorizál mindenkit a családban anyám nem mer egy mukkot sem szólni pedig apám nem iszik nem dohányzik és mégis hülye. Már régóta mondjuk anyunak váljon el de semmi haszna engem is tönkre tett már idegileg és lelkileg is a földig tipor és készen vagyok semmibe nem néz néha már sírhatnékom van.elegem van az egészből lassan már az is baj hogy levegőt veszek.Ha minden igaz vagy legalább is remélem jövő karácsonyom külön lesz ettől a háztól. Írtózom apámtól egyszerűen utálom soha nem adott nekem semmit se egy ruhát se egy cipőt semmit nem kaptam tőle mindig csak a kötekedés az erőltetés és az erőszakosság van benne.De annyit mondok amit kapok azt adom vissza és akkor ő van felháborodva hogy hogy viselkedek vele mikor neki kéne megnéznie hogy ő hogy viselkedik a családjával.Mert ez már pszichiátriai eset komolyan nem lehet bírni vele ,mindig neki kell igazat adni,hogy van ez? Nem értem,minden reggel arra ébredek:veszekedés,kötekedés,ordibálás egyszerűen már nem bírom ezt.Semmibe nem nézi a munkámat kritizálja a főztömet és a feleség főztjét is neki semmi nem jó! Mit lehet ez ellen tenni? Semmit nincs hova menni,de már annyit tűrtünk hogy egyszer elszakad a cérna és akkor törik minden nálam már réges-régen elszakadt nem bírom én ezt lelkileg teljesen kész vagyok.Alig várom hogy elmenjek innen és nem jövök majd sűrűn haza az biztos.
2012. okt. 25. 10:33
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!