Mikor lesz már normális életem?

Szerintem sikerülni fog:)

kezd az apróságokkal, amit nem kell rád bízni külön, de megteheted. Pl. összepakolsz a szobában, rendesen tanulsz, megkérdezed mit segíthetsz a ház körül stb...

és szavakkal is kifejezheted, ahogy az előttem szóló mondta, elmondhatod nevelő szüleidnek is, hogy köszönöd, hogy melletted álltak a rosszban, most szeretnéd, ha melletted állnának továbbra is, hogy keresed az utad. :)

ne add fel, ha nem bíznak benned rögtön a suliban stb, Te azért maradj csak a céljaidnál és hozz ki valami klasszat az életedből:)

drukkolok nagyon!

A nevelő szüleidet kiképezték pszichológiából (ha valaki árvaházban nevelkedő gyermekeken szeretne segíteni, azokat felkészítik), tehát tudják, hogy mi áll a viselkedésed mögött, ez teljesen természetes reakció. Lehetett reaktív kötődési zavarod is, ( az interneten erről olvashatsz, s akkor megérted, miért voltál durva, dacos...stb). Hidd el, nem Te voltál, aki erről tehet. Te csak egy áldozat voltál.

Amiben Neked részed volt,az szörnyű lehetett. Ezt nem lehet rendesen feldolgozni. Csodálatra méltó, amit teszel.Hidd el, meg fog térülni a sok fáradozásod. Ahogy az előttem szólók írták, mindenképpen mondjál el mindent a nevelő szüleidnek, kérd a segítségüket. Hiszen eddig is számíthattál rájuk, - vagy csak rájuk számíthattál, jó emberek lehetnek, meg fognak érteni.

Apró figyelmességekkel járhatsz a kedvükben. Felsepregetés, mosogatás, főzés nekik, elpakolás utánuk, stb. Lehet, hogy eleinte furcsállani fogják, de egy idő után hinni fognak Neked. Nem lehet egyből hinni annak, aki többször megbántott. Ezt Te tudhatod a legjobban.

Nagyon jó ötlet a pszichodráma. Vagy pszichológus. A pszichológus segít feldolgozni a benned lévő feszültséget.

A tanárok már csak ilyenek. Velük szerintem nem tudsz mit kezdeni. Ha valamilyen elviselhetetlen emberrel van dolgom, mindig az a mondás jut eszembe, hogy: szorítsd össze a fogadat és tűrj. Sajnos az ember sokszor függ másoktól, pláne a gyermek, s sokkal többet árt magának, ha kimondja a gondolatait, mint ha hallgat. Olyankor arra kell gondolni, hogy a céljaid, szebb jövőd miatt hallgatsz, s hosszú távon megéri.S ha jó szakmád lesz, jó iskolát végzel el, akkor majd az osztálytalálkozón megmutathatod nekik, hogy na lám, lebecsültek. Én is okoztam meglepetéseket az osztálytalálkozón. Egy kis senki voltam az iskolában, s most csinálom a második diplomámat. Jó érzés mások leesett állát nézni. Nekem elégtétel volt, a sok lelki szenvedés miatt, amiben az iskolában részem volt. Senki nem nézte volna ki belőlem,hogy ennyire jutok, sem az osztálytársak, sem a tanáraim,még a szüleim sem. A szüleim szemében én lettem az isten, s nagyon büszkék rám.

Ha lesz egy jó szakmád, akkor megteremtheted az anyagi és erkölcsi biztonságodat. De ahhoz rengeteget kell küzdeni.

Olvasd el Dumas: Monte Cristo grófját, vagy Victor Hugo: a Nyomorultak c. könyvét. Esetleg mind a kettőt. :) Sok kérdésedre fog választ adni ez a két könyv. Mind a kettő arról szól, hogy a legnagyobb szenvedésből is ki lehet törni, csak nagyon akarni kell.Mindenki megjavulhat. A Monte Cristót háromszor olvastam el. Nem lehet letenni. Filmben nem olyan jó. A tudással sok szenvedéstől megvédheted magad, és a szeretteid. Az információ hatalom- szokták mondani. De a tudásért nagyon meg kell szenvedni, de megéri.

Van egy ismerősöm, akinek a szülei nagyon keményen dolgoztak a földeken, s neki is rengeteget kellett segíteni. Gyűlölte azt a munkát. Tanulni sem szeretett, de mindig arra gondolt, amikor nem akarózott neki tanulni, hogy nem akar a földeken melózni mindig. De tudta, ha nem tanul ez a sors vár rá. Ezért éjjel-nappal a könyvek fölött görnyedt. Most 30 éves fejjel olyan beosztása van, hogy céges ház, céges autó...stb jár neki, és halálra keresi magát. Benn az irodában.

A barátaid ha előre visznek az életben akkor maradjanak, ha nem ,akkor ne. De ezt te érzed, te ismered a legjobban őket, hogy milyen irányban befolyásolnak. Az igaz,hogy egy jó társaság, mindig felemel, akkor is, ha nincs már erőd.

Én hiszem, hogy Te képes leszel megjavulni, s a sok fáradozásod meghozza gyümölcsét. :)

Légy büszke magadra. És higgyél magadban. Akkor mások is fognak hinni benned. Nehéz lesz, de menni fog. Csak soha ne add fel.

Kisapám, értelmes srácnak tűnsz, és nagy lépés, hogy belátod, hogy hibáztál olykor. Sosem késő új életet kezdeni. Fiatal vagy még, előtted az élet.

Legyél megfontolt, tanulj rendesen, és legyél barátságos. Meglátod, megváltozik minden.