Volt már olyan időszaka valakinek, amikor tartósan, hosszú ideig magányos volt?

Igen, voltam ilyen helyzetben. Igen, sokat változtam, mert sokat gondolkodtam. Igen, van ilyen hatása.

Ha nem lett volna ilyen időszakod, akkor is változtál volna két év alatt.

A többi ember viszont nem azért van itt a Földön, hogy téged figyeljen és kritizáljon, hanem a saját dolgával van elfoglalva.

Parasztok meg mindig is voltak és lesznek.

A magány stimmel, talán több mint 2 év volt. Ha hozzávesszük az előtte lévő kapcsolatom, amin belül még magányosabb voltam, akkor bőven több mint 2 év.

De én inkább előtte voltam ilyen érzékeny, mert eleve a magányból úgy tudtam kijönni, hogy pozitív irányba kezdtem változtatni (magamon), ezért inkább pozitívabban állok már az emberekhez is. Azért a paranoia engem is üldöz még, de az nálam máshonnan fakad.

Most sincs társam, de nem zárkózom be. Olvasok, zenét hallgatok, netezek, vagy itthon keresek magamnak elfoglaltságot. Ha elmegyek a boltba, vagy máshová, mindig akad ismerős, akivel beszélgetek. De van akivel telefonon,neten tartom időnként a kapcsolatot.

Az a fontos, hogy az időmet értelmesen töltsem el.