Miért érzem úgy hogy már nem olyan a viszonyom anyukámmal mint régen?
persze az ember változik,másabb a felfogása, öregszik, ilyesmi,de ennyire?
ő biztos úgy látja ha nem is mondja hogy én változtam, de férjem szerint ő,sok butaságot beszél, állandóan rémeket lát, régebben a legintimebb dolgokat is elmeséltem neki,hiszen az anyám, de már sokszor kedvem sincs beszélni vele,nincs kedvem elmesélni mi történik velem..
hiányzik hogy egy jót beszélgessünk, mit csináljak hogy újra olyan legyen a viszonyunk mint régen?
most se rossz,egyáltalán nem, csak más...
lehet jó lenne elmenni kettesen valahova beszélgetni egy délelőtt és minden kínomat elmondani nem??
én sem vagyok tökéletes,és anyukámtól sem várom el, de hiányzik az anyám, hogy beszélhessünk egy jót,
tanácsok????
esetleg priviben lenne kedved mesélni?
én is mesélnék, hátha okosabbak lennénk, itt nem merek annyira megnyílni nehogy magára ismerjen :)
Az emberek sokat változnak az idő múlásával.
"lehet jó lenne elmenni kettesen valahova beszélgetni egy délelőtt és minden kínomat elmondani nem??"
Első része jó ötlet, menjetek el, csináljatok közös programot, beszélgessetek, de szerintem ne a gondjaidról beszélj, inkább pozitív dolgokról, és akkor ő is szívesebben kerül közel hozzád. Meg ne azt érezze hogy te csak akkor keresed ha bajod van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!