A nők miért nem vállalják a kapcsolatot egy férfival, ha az egyedül álló apa?

"Minden kapcsolatban szereti azt érezni az ember, hogy ő a legfontosabb, ő az első. Ha van már ex és gyerek, akkor az az ember már valaki mással megélte a terhességet, a gyerekvállalást, ráadásul a gyerek örök kapocs két ember közt. Szerintem sokan úgy gondolják, hogy ezzel nem lehet versengeni."

"Én nem létesítenék elvált, gyermekes apukával kapcsolatot. A fentebb elmondottak miatt. A férfi már átélte a csodát, apa lett, és ha én szülnék, akkor már "nem lenne olyan nagy szám". Szóval én a férjemmel úgy akarom átélni a kisbaba születését hogy egyikőnknek sem volt ilyen tapasztalata. Egy fajta "tiszta lapos" férfit szeretnék, olyat, akinek nem volt felesége, se gyereke."

Ez a két vélemény tökéletesen egyezik az én véleményemmel.

Én sem kezdenék kisgyerekes apukával.

Plusz, ha bevallják, ha nem, de mindenkinek a gyereke a legfontosabb.

Vér a véredből, nem versenyezhet vele egy "idegen".

A férfinak biztos, hogy a gyereke fontosabb lenne, mint én.

Ez teljesen természetes, de örök másodiknak lenni nagyon keserves.

Ráadásul, ha ránéznék a gyerekre, mindig az exére gondolnék, aki megadta neki azt, hogy apa lett.

Az exével sem tudnék versenyezni, mert ő szült neki gyereket és nem én.

Második vagy a szívében örökké, vagy harmadik, ha az ex is benne van a képben.

Vesztes helyzet!

Nem csodálom, hogy a nők nem akarnak vele kapcsolatot, bármilyen kedves is!

"A férfinak biztos, hogy a gyereke fontosabb lenne, mint én. Ez teljesen természetes, de örök másodiknak lenni nagyon keserves."

És ha te vagy egyedülálló anya? Akkor a kiszemelted, az új párod fogadja el, hogy neked már van egy gyereked? Vagy a férjednek nem rossz, ha van egy közös gyereketek, aki fontosabb neked?

Érdekes, mindig csak a nők akarnak elsők lenni a férjüknél. Az nem baj, ha náluk a férfi nem tölti be az első helyet.

Én nem mondtam azt, hogy az baj, hogy valakinek a gyereke az első.

Azt írtam, hogy természetes.

Ez egy tényközlés volt, amit tudomásul kell venni, hogy egy szülőnek mindig a gyereke az első és a legfontosabb.

Én így gondolom, a gyereked a legfontosabb.

És én sem lepődnék meg akkor, ha egyedülálló anyuka lennék, és az új párom lelépne, mondván, hogy nem ő az első nekem, ezt nem bírja.

Én elhiszem, hogy nem bírják a férfiak se ezt, nem is mondtam ilyet, hogy a férfinak bírni kell.

Akkor az egyedülálló anyukának is el kell fogadnia, hogy ezt sok férfi nem viseli el.

Ennyi!

Nem hiszem, hogy megsértettem valakit, csak a TÉNYEKET írtam le, hogy mindig a gyerek az első, aki így-vagy úgy szereted, de nem a te gyereked.

És ez fájhat!

Hát hogyne, de akkor is így van.

Ez tény, nem kell álszenteskedni!

szerintem gyerekre fogni bármit, csak kifogás.

ha a fent leírt férfi egy helyes, sikeres igazi férfi, nem sokat módosítana rajta, egy kisgyerek. sőt. csak plusz lenne, hogy apaként is tud felelősséget vállalni.

de ha egy csóró, béna csákó, aki pótanyukát keres...

Szerintem akkor lehet még harmónia egy ilyen férfi életében, ha olyan nőt keres magának akinek szintén van előző házasságból gyerkőc.

Mert így senki nem lesz első, de boldogan betöltik a második legfontosabb ember szerepét egymás életében.

És együtt nevelik fel boldogságban a gyermekeiket...

De a nők többsége nem igazán menne bele ilyen kapcsolatba, ez valóban tény. A nőknek az kell hogy a férfi az ő -majdani közös- gyermekeiknek szánja a forrásait, és ne egy másik nő gyerekének.

Ez kódolva van a nőkbe. (Ezt -is- tanultam a főiskolán.)

A nő számára a források (pénz, idő, stb) a legfontosabbak hogy eltartsa gyermekét, ezért olyan férfit választ magának aki bővelkedik ezekben a forrásokban, és nincs más előző család, gyerek akire ezt "pazarolná". A férfi fordítsa az idejét, pénzét az ő gyerekére, ne máséra... Ez teljesen normális dolog!

Szóval evolúciós hagyatékokat boncolgatunk.

Hiába rendes, kedves, helyes az a férfi... egy nőnek ez kockázatos vállalkozás, ezért inkább nem megy bele ilyen felállásba. Keres egy olyan férfit aki az összes forrását rá és a közös gyermekeikre tudja fordítani.

Én nem imádom a gyerekeket, sajátot azért szeretnék(ösztön), de pl a barátnőm gyerekei is idegesítenek. Szerintem egy pasi gyereke, akivel mondjuk gyerekkel randiznék, meg az őrületbe kergetne.

Szóval, egy ilyen pasit max szexpartnerként tudnék elképzelni, ha nem találtam volna meg az igazit:)

34, nő