Háztartási sztrájk: szerintetek van értelme?

Szerintem nincs.

Én azt csináltam, hogy pl amikor a koszos tányért az asztalra tette volna, akkor rászóltam, hogy a mosogatógépbe tegye. Kb 1hétig figyelmeztgettem, aztán megszokta a régirendszert.

Nálunk mindig akkor szólok, amikor az aktuális dolog van, úgy nem lehet, hogy este próbálom vele megbeszélni, mert hisztinek veszi és már fáradt, meg példákat kér :)

Szóval próbáld ezt, hogy kedvesen-de figyelmezteted, hogy a kezében a mosatlant azt tegye légyszi a szennyesbe. Nem fog nemet mondani és mellé tenni :) aztán hozzászokik majd

Ez nem megoldás és Te is tudod.

KOMMUNIKÁCIÓ!!!

Ha régebben nem volt ilyen, nem lehet hogy féltékeny, és így akarja felhívni magára a figyelmet. Nem tudom, csak egy tipp, mert barátnőm férje pont ilyen volt a pár hónapos babájuk mellett, holott addig egy mintaférj volt, segített meg minden. Végül kibukott, hogy az a baja, hogy rá már nem úgy jut figyelem, nem törődik vele annyit a barátnőm, meg irigyelte az időt amit otthon van a gyerekkel, neki meg dolgozni kell, a gyerkőc is sírt az apjánál mert alig látta...stb.

Elég sok vita volt ebből, de szerencsére meg tudták beszélni és rendeződött a dolog.

Szerintem ne sztrájkolj, abból csak vita lesz.

Nekem a gyerekek előtt elég rendes volt a férjem. Utána viszont megszokta, hogy otthon vagyok, és semmit nem csinált. Amikor visszamentem dolgozni, akkor a munka mellett nevelhettem a gyerekeket és elláthattam a háztartást. Ha nem szóltam, akkor azt hitte, minden rendben és nem segített. Ha szóltam, akkor mit pattogok, MAJD megcsinálja... amire hiába várhattam. Ha szépen szóltam akkor nem vette komolyan, ha erélyesebben hogy fáradt vagyok, akkor meg az volt a baj.

Ha jó kedvűen jött haza, akkor azért nem volt kedve segíteni, mert legyen már egy vidám napja, hagyjam békén. Ha rosszkedvűen jött haza, akkor meg azért kellett békén hagyni, mert sz.r napja van, ne tegyek rá egy lapáttal.

Igényei persze voltak, legyen tiszta a lakás, miközben ő a taknyos papírzsepijét is széthagyta. Legyen minden nap főtt étel, és morcos volt, mert a napi munka, rohanás a gyerekekért, foglalkozás velük és házimunka után nem álltam neki főzőcskézni ami neki tetszik.

Én csak egyre jobban kimerültem, ráadásul én tartottam el a családot, mert az ő fizetése kevés volt. Válás lett a vége, tavaly raktam ki, mert elegem lett belőle, hogy vele több bajom van mint a két kicsivel. Ahelyett, hogy a társam lett volna, csak egy hisztis kiskamaszként viselkedett. Azóta nyugi van itthon, rend. Most már azt mondja, keményebben kellett volna követelnem, hogy nőjön fel, azóta értette meg mi volt a baj, amióta kiraktam. Könyörgöm, kapott majdnem 7 évet, azt hiszem elég türelmi idő volt ez....

"Szóval próbáld ezt, hogy kedvesen-de figyelmezteted, hogy a kezében a mosatlant azt tegye légyszi a szennyesbe. Nem fog nemet mondani és mellé tenni :)"

Az enyém nem csinálta meg, hiába kértem, azt mondta, hogy maaaajd. Ha ott hagytam, akkor ott maradt amíg én el nem raktam. Ha kellett, 2 napig.

(a 7. válaszoló vagyok)

5: "Nem tudom, csak egy tipp, mert barátnőm férje pont ilyen volt a pár hónapos babájuk mellett, holott addig egy mintaférj volt, segített meg minden. Végül kibukott, hogy az a baja, hogy rá már nem úgy jut figyelem, nem törődik vele annyit a barátnőm"

Azért ez milyen dedós már.... Felnőtt emberekről beszélünk, vagy féltékeny dackorszakos nyafogóról???? Tisztára olyan a "hogyan viselkedj a férjeddel miután meglett a baba", mint a "hogyan kezeld a nagyobb gyereked féltékenységét". Ti nem érzitek gáznak, hogy FELNŐTT embereket úgy kell kezelni, mint a kicsiket?? Vagy csak az én elvárásom irreális, hogy a felnőtt férfi viselkedjen és gondolkodjon éretten, felnőtt módjára???

Miért kell egy felnőtt embernek elmagyarázni, hogy az otthoni felelősség és munka két emberre hárul, akinek valami baja van, az mondja ki. Ha pedig a feleségnek nincs rá ideje, akkor be kell segíteni, és azt kell mondani, hogy drágám, gyorsan kiporszívózok, addig vegyél fel valami csini ruhát, mindjárt megérkezik a nagymama/szomszéd lány vigyázni a kicsire, elmegyünk egyet sétálni, hogy kikapcsolódjunk és beszélgessünk. De neeem, fáradt az asszony, kimerült, erre jóóól kics.szünk vele, hogy durcizva nem segítünk.