Mit tennél, ha szembe jönne veled Ő, és egyértelműen a tudtodra adná, hogy többet akar, mint barátság?

Esküszöm, nem tudom, mit tegyek. A nyáron, egy szakítás előtt/után ismertem meg (nem volt hosszú kapcsolat, szerelem még kevésbé, inkább egy elnyúlt kaland, mégis a hűség nálam minden kapcsolatban a legfőbb szempont). Nem akartam megcsalni az akkori párom, ezért megpróbáltam lekoptatni, mert már akkor tudtam, hogy veszélyben vagyok - szinte azonnal elvesztem a szemeiben.

Egész nyáron minden, vagy minden másnap éjszakába nyúlóan beszélgettünk egy sörrel, vagy anélkül. Belegondolva furcsának tartottam, hogy folyton elvonult velem a társaságtól. Holnaputánra elhívott a városba (már régebben megbeszéltük), ma este pedig elég egyértelműen a tudtomra adta, hogy többet akar, mint barátság.

Előny: konkrétan olyan, akit mindig is kerestem, jól megértjük egymást, tudja, honnan jöttem és min mentem keresztül, és én is róla. Nem iszik, nem dohányzik, tisztességes munkája van egyetem mellett, sőt, engem is le akar szoktatni a cigiről monván, hogy ne károsítsam a tüdőmet, ráadásul zongorázik, ami a szememben igencsak vonzó tulajdonság.

A probléma: házi nyúlra nem lövünk. Szaktársak ugyan nem vagyunk, de egy hasonló szakma különböző ágait tauljuk, amiből az követkzik, hogy rengeteg közös óránk van, és nem akarok elrontani egy jó barátságot - ami talán sosem az volt? Eddig szinte sújkoltam magamba a tudatot, hogy ő barát, semmi más, de a ma este után már nem tudom, és nem is próbálom elhitetni magammal.

Az egyetlen, amit nem értek: hogy keresheti valaki egy olyan ember társaságát, mint én? Sosem titkoltam előtte, hogy szar ember vagyok, mégis a pajzs mögé engedtem...

Ti mit tennétek? Megpróbálnátok?

Ha nem bírtad végigszengedni a vívódásom, a lényeg a végére: házi nyúlra nem lövünk, de mit kellene csinálni, ha az lő rám???