Hogy birnatok, ha a szulokkel vagy az anyosekkal kene lakjatok? Nalatok mennyire kavarjak a sz. T, mennyire szolnak bele a dolgaitokba, kritizalnak, okoskodnak?

Az anyós csak távolról lehet jó anyós.

Anyóstól olyan messze kell lakni, hogy papucsban ne tudjon átjönni.

És még sorolhatnám az okosságokat, de azt hiszem az előttem szólok mindent elmondtak a szülőkkel való együttélés veszélyeiről.

Mi apukámmal lakunk. Vannak összezörrenések, de ez inkább azért van, mert senki semmit nem tesz azért, hogy rend legyen vagy bármi, csak én.

Engem nagyon zavar a kosz meg a rendetlenség, ezért állandóan pakolok, rendezkedek, főzök, mosok, csak sokszor semmi értelme.

Persze vannak generáció beli különbségek miatt is összeszólalások, de az hol nincs.

Mi is szeretnénk majd saját házat, de egyelőre ez van és ezt kell elfogadni.

Amúgy meg imádom apukámat, úgyhogy az esetleges vitákon gyorsan túlhajtok és kész.

Mi is együtt élünk, és hát folyamatosan beleszólnak mindenbe, anyukámat kikezdték, és hát végül elköltözött. Szóval eddig sem szerettem őket, de ezekután meg végképp nem.

17/L

Soha nem laknék anyóssal/anyuval.

Illetve mivel költözni fogunk a férjemmel, valószínűleg picit meg kell húznunk majd magunkat valahol, de 1 hónapnál nem tovább. Nagyon gyorsan fogunk pakolászni meg költözni :)

Egyébként jóban vagyunk mindkét szülővel, az egyik 50m, a másik 20 km-re lakik, de nem szólnak bele semmibe. Ők otthon, mi itthon.

Szerintem nem egészséges együtt élni, még ha sajna néha muszály is:(

Sajnos nekem választanom kellett, hogy vagy a férjem, vagy anyós-apóssal együttélés, ugyanis férjem 20 évesen, 10 évvel a megismerkedése előtt azt gondolta, hogy sosem fog megnősülni (!!) és az össz lehetséges kedveíményes támogatást, hiteleket felvéve anyós házához épült. Azelőtt arról volt szó, hogy majd kapunk helységeket, mintha természetes lenne, hogy a 2 öregnek minek 2-szer akkora lakrész, mint egy családodt tervező fiatal párnak... nem ragozom tovább, nem így történt. Valamennyire sikerült külön szeparálni tőlük a lakást,

(lemondva egy 2 oldalról csak üvegfallal körbevett étkezőről, amiről gondolhatjátok, mennyi pénze van benne a férjemnek), addig nem vállaltam gyereket, ám ennek és az életkoromnak köszönhetően kérdés, mennyi gyerekünk születik még? Az udvart továbbra is kisajátítják, pedig csak úgy volt lehetséges a hozzáépítés, hogy ahol a lakás van, arra eső részt férjemre iratták. (Nem számít, hogy a testvére többek között egy szép nagy telket is kapott.) Továbbra is keressük a lehetőségeket, és már annyi mindent megtettem, hogy bízom benne, hamarosan sikerül teljesen külön kertes családi házunkba költözni ott, ahol gyermekünknek és nekünk is a legjobb.

Úgy bírtam eddig, hogy terapeutához jártam. Nyíltan nem szólnak bele semmibe, hanem alattomosan irányította anyós eddig a gyerekeit, egész rokonságát. A falak megdőlni látszanak, egyre többen mutatják, átlátnak rajta, úgy néz ki, elérjük a célunkat, mindenkinek kitartás!!! :)

6 év házasság, 7 év együttélés. A lakás elszeparálása 5 év után történt meg.

előző