Igaz az, hogy régen a földeken dolgozó szülők derékig beásták a kisgyerekeiket a szántóföld szélén a földbe, mert nem tudtak rájuk vigyázni?

Az anyai nagyszüleim, valamint az anyósomék és az apósomék is földművesek voltak. A nagyszüleim az 1900as évek legelején, apósom 1910es, anyósom 1920as évek elején született. Sehol nem ásták földbe a gyerekeket (pedig teljesen más vidékről származnak)

A kisgyerekekre a nagyobbacska (6-8 éves) gyerekek, vagy a dédszülők (vagy ha már idősek voltak a nagyszülők akkor ők) vigyáztak.

Nagymamám 12 éves kora óta látta el a teljes háztartást és nevelte a testvéreit, mert az édesanyjuk hirtelen meghalt és nagymamám volt a legidősebb gyerek. Az édesapjuk nem nősült meg többször, és nagyszülő, dédszülő sem volt aki segíthetett volna.

A szüleim a 30-as évek közepén születtek, ők is jártak ki a határba (is) dolgozni már egész kicsi koruk óta.

Mi is olvastuk a Móricz novellát iskolában, kérdeztem is a nagyszüleimet (később anyósomékkal is beszélgettünk ilyenekről) de egyikük sem látott, de még csak nem is hallott ilyenről, hogy beásták volna a gyereket.

Nem azt mondom, hogy nem lehetett valahol ilyen, de az biztos, hogy nem gyakori eset volt. Olyat is olvastam a neten pár éve, hogy láncra kötve tartották a gyereküket, mint egy kutyát, de ettől az esettől még nem lehet azt mondani, hogy azon a vidéken láncon tartják a gyerekeket.

Volt olyan ismerősöm, akit gyerek korában kötéllel kötöttek ki egy fához amíg a szülei a földeken dolgoztak, de ez is egyedi eset volt.

Az, hogy régen sok reumás beteg volt, sok minden másnak "köszönhető"

Régen nem volt központi fűtés, este raktak a kályhára (ha volt elég tüzelőjük, ha nem volt, akkor hidegben feküdtek le), reggel a hideg lakásban keltek.

Hideg vízben mosakodtak, ha már enyhébb volt az idő, akkor kint az udvaron (mivel faluhelyen a víz sem volt bevezetve)

Vizet a kútból húztak (télen az is eléggé szétfagyasztja a kezed)

Teknőben mostak. A mosáshoz forraltak vizet, de az öblítéshez nem, ahhoz jó volt a hideg víz is.

Minden háznál voltak jószágok. Az állatokat el kellett látni hóban, fagyban, esőben is.

Örültek, ha volt egy pár cipőjük, ha átázott, abban dolgoztak egész nap.

Persze ezek nem olyan hangzatos dolgok, mint hogy "beásták a gyerekeket"

Anyukám testvérét (rosszalkodott, kb. 12 éves lehetett) kikötötték egy fához mamámék és kiszabadult és felmászott a fára majd leesett bele pont egy rozsdás szögbe :DD Azt mondták többet azóta se kötötték ki inkább :D

Bár őt erről nehéz lenne megkérdezni mert sajnos meggyilkolták :S

Szabolcsban volt ilyen, főleg szapora családokban és főleg a 30-as években. nézzétek csak meg pl. az Árvácska filmet. A gyerek csak nyűg és kuss a neve ,ameddig nem tud dolgozni. Moldova is ír hasonló esetről. Beásták derékig a földbe, hogy ne mászkáljon vagy fellógatták egy zsákban egy fára. Pálinkás kenyérrel és mákteával kábították ,hogy ne sírjon fel és aludjon. Ki is termelt pár retardáltat ez a módi.

De volt mikor simán kikötötték a lakáson belül az asztalhoz reggel este hazamentek addig meg jól van ott.