Nem érzem magam nőnek a párom mellett, mert nincs benne egészséges féltékenység sem felém, normális ez?

Ha kimegy a kertbe hosszan telefonálni, akkor azt akarja, hogy ne halljam. Ha megbízok benne, akkor ez csak annyi, hogy ez az ő magánügye, nem tartozik rám/nem traktál vele.

Ha nem bízok benne, vagy nincs önbizalmam, akkor féltékenykedek és nyomozok ilyenkor.

Vagy átlátok rajta, hogy azért csinálja, hogy féltékennyé tegyen. Ettől szintén nem leszek féltékeny, mert hiszen nem az az intenciója, hogy megcsaljon. Viszont jelzés, hogy valami nincs rendben, vagy az ő önbizalma, vagy a kapcsolatunk helyzete. Ilyenkor azért lépni kell valamit.

Belőled hiányzik, bármi is az. És a párod, ha meg is tudja adni, az csak átmeneti.

Gondolkozz el azon, hogy ha mellette nem érzed magad nőnek, akkor ezek szerint egyedül sem. Akkor mitől vagy nő? Attól, hogy van pasid, aki mellesleg féltékeny? Ez így azért elég vacakul hangzik, nem?!

Ne hallgass a kreténekre!

Tudom mit érzel! Flörtölgetni, beszélgetni kell pasikkal, bezsebelni az elismerö pillantàsokat, nekem az vàlt be!

Nem vagyok dagadék mint az itt vàlaszolo miss tökélyek, ugyhogy nekem csak ez marad.