Nem érzem magam nőnek a párom mellett, mert nincs benne egészséges féltékenység sem felém, normális ez?
Lassan ott tartok, hogy ki provokálom, de ez egyik félnek sem lenne jó.
Azt mondta, addig örüljek amíg megbízik bennem, mert ő vagy nem féltékeny, vagy betegesen.
Ez a te problémád.
Az az ember féltékeny, akinek önértékelési zavara van. A párodnak nincs, és ez nem hátrány.
Neked viszont elképzelhető, hogy van, mert nem találod magaban a nőt.
"Nem érzem magam nőnek" = Önértékelési probléma.
Ennyi. Hiába nem akarod elhinni.
Ugyan, dehogy van egészséges féltékenység!
Egészséges személyiség van, amelyik tisztában van vele, hogy senkit nem birtokolhat, hanem aki mellette van, az önként marad mellette, nem azért, mert ragaszkodik hozzá vagy mert féltékenykedik.
Akinek egészséges az önértékelése, az pontosan tudja, mennyit ér, sem alá, sem túl nem becsüli magát. És tudja azt, hogy ha a párja szereti őt, akkor "elég jó" ahhoz, hogy ne hagyja el másért. Innentől nincs helye féltékenységnek.
Az féltékeny, aki meg van győződve róla, hogy a párja, amint talál egy jobbat, azonnal elhagyja.
Vannak problémáid.
6 éve vagyunk egyutt a férjemmel (2 éve házasok). Egyikunknek sincs eszében, hogy most féltékenyek legyunk egymásra. 1000 százakékig megbízunk egymásban. Már rég rossz, ha féltékenykedni kell, foleg ha még ezt provokálod is. Egyszer majd megunja a párod és majd akkor lesz okod a féltékenykedésre. Amugy mind a ketten szoktunk hulyéskedni, "flortolgetni" mással, de ezt nem vesszuk komolyan.
Te nem emiatt nem érzed magad nőnek.
Most komolyan az a baj, hogy nem kérdezte meg kivel beszélsz telefonon?
Dugjál vele aztán meglátod, hogy tényleg féltékeny-e.
Istenem. Ez annyira női logika, hogy én sem értem pedig nő vagyok.
Sejtem mire gondol a kérdező. Talán nem is a féltékenység lenne a helyes szó rá, mert ez így túl durva. Hanem az, hogy azért egy picit érdekelje már a párját, hogy mi van vele, kivel beszélget, és ha "ismeretlen" pasi az illető, akkor egy picit "bökje a csőrét", hogy ugyan miről diskurálhatnak.
Gondolom, hogy már sikerült eljutni arra a pontra, amikor élnek kényelmesen egymás mellett, a pasi megszokta, hogy ott van mellette a nő, és tökéletesen biztos benne, hogy ez sosem fog változni, a nő mindig ott lesz. Ez tök úgy hangzik, mint egy túlságosan is elkényelmesedett kapcsolat, amiből már egyre több minden hiányzik. Csak a kérdező pillanatnyilag egyetlen problémára koncentrál, hogy a párja majdhogynem érdektelen az ő irányában.
Jól gondolom?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!