A férfiaknak miért van az a beteges rögeszméje, hogy a nőknek csak a pénzük kell?
24 éves vagyok, pár hónapja megismerkedtem egy 30 éves férfivel, minden nagyon jól alakult 3 hétig. Mivel én előtte voltam túl egy szakításon vagyis inkább végre kimondtuk, amit előtte egy évvel kellett volna, még volt mit lezárnom. Albérletben laktunk, nyilván keresnem kellett egy kisebbet, pár anyagi vonzatú dolgot el ellett intéznem, anyámmal is volt egy kis zűröm, de mind kezeltem szépen, a srácnak nagy vonalakban említettem, hogy mi van. Neki volt lakása, így mindig én mentem hozzá, de ehhez ragaszkodott is. Szóval lakást kerestem, elintéztem mindent szépen lassan. A srác tudott mindenről, amikor elkezdtünk találkozgatni, tehát nem árultam zsákbamacskát. Ám egy nap levél fogadott, hogy neki egy ilyen zűrös ember nem kell és különben is ő nincs arra felkészülve, hogy valaki odaköltözzön hozzá és valakit el kelljen tartani a fizetéséből(átlagfizetése volt, a lakást a szüleitől kapta, nem volt különösebben gazdag). Köpni-nyelni nem tudtam.
Bár sosem mondtam neki, de elég tehetős családból származok. Dolgozok is, tanulok is mellette, apa is segít, amíg tanulok, szóval abszolút nem szorulok más pénzére. Csak éppen akkor volt mit elintéznem, pénzügyileg is, de mind csináltam magam.
Most újra beszélgettünk, mint barátok, ismerősök, ő éppen munkanélküli hónapok óta. Totál el van halva attól, hogy nem is vagyok olyan szegény és hogy soha nem is vártam, hogy ő eltartson engem.
Miért gondolja a legtöbb férfi azt, hogy a nőknek egyből a pénzük kell? Ez tényleg ilyen gyakori lenne, hogy majdnem mind ettől retteg?
én is észrevettem ezt a beteges félelmet a férfiaknál
volt olyan pasi aki meghívott egy italra, gyros-ra stb. és mikor viszonozni akartam vagy mondtam hogy majd fizetem a részem azt mondta ne sértsem meg és fogadjam el.
hát elfogadtam. utána meg ugyanígy pattintott le hogy neki nincs pénze stb.
talán megkérdezhette volna hogy elvárom-e hogy bármit vegyen, talán nem kellett volna erőszakosan úriembert játszania, talán jobban meg kellett volna hogy ismerjen...
elég szegény vagyok, így ha bármire meg akarnak hívni mindig a legolcsóbbat választom hogy valahogy ki tudjam fizetni ha mégis
én sem értem ezt, meghívnak aztán meg ők vannak megsértődve ha elfogadom, ha meg nem akkor meg azért...
én erre lennék kíváncsi mit lehet ilyenkor tenni amivel ez elkerülhető
Most nem a tizenéves lányokra gondolok, hanem az érettebb nőkre. Fészket akar rakni. Családot akar,gyereket akar nevelni. Szeretne olyan életet élni, amiben anyagi biztonság egy fontos építőelem. Ki vitázik ezzel?
Egyébként pedig ha van két férfi. Egyik szegény és alig él meg, másik jómódú.
A természetes gondolkodás nem arra vezet, hogy aki jómódú, az biztos sikeres, igyekvő, meg fogja teremteni a család egzisztenciáját.
Míg a szegényes férfi, aggasztó lehet. Miért szegény?
Nincs munkája, vagy éppen munkakerülő? Tudom, vannak egyéb lehetőségek, de sokan említették az általánosítást. Nem arról beszélek.
Férfiak! Szedjétek össze magatokat, és dolgozzatok. Ne legyetek munkakerülők és tanuljatok meg beosztással élni, és akkor gyarapodni fogtok-és akkor a nők azt látják rajtatok, hogy van veletek jövőjük.
Nem annyira bonyolult ez.
Egy nő az évek múlásával egyre tudatosabb és tényleg megvetendő, ha szerelem mellett szeretne megélni is?
Nem akar olyan életet, hogy vajon mikor viszik ela házat, vagy mikor kapcsolják ki a villanyt. Tud e enni adni a gyerekeknek, vagy sem... Ne legyetek képmutatók. Igenis számít, mégha nem is nagy gazdagság, de a megélhetés biztonsága fontos és nem épít az ember lánya egy csóró, semmirekellőre.
Utolsó! Igazad van, egy családalapításon gondolkodó nőnek általában fontos az egzisztencia, de ez nem egyenlő azzal, hogy minden nő a pénzre hajt. Ráadásul ez a srác egy nagyon kicsivel átlag feletti fizuval rendelkezett, lakással, ami manapság rendkívül jó, de azért nem egy milliomos örököscsemete, akire naponta 20an másznak a pénzéért. 3 hét után én még bőven nem tudtam, hogy komoly lesz-e egyáltalán, ő már a barátnőjének hívott mindenki előtt. Elhívott egy közös programra a barátaival, mondom én kicsit korainak érzem, de ha gondolja szívesen elmegyek vele. Ám kicsit sokba került a dolog és mondtam, hogy köszönöm, én ezt most kihagynám, nincs rá pénzem, de legközelebb már megyek. Ő erősködött, hogy de majd kifizeti nekem. Már akkor visszautasítottam, de meg se hallotta. Rá 1 hétre meg közli, hogy túlságosan nyomulok és ő nem tud eltartani senkit.
Ez a meghívásos dolog is olyan zűrös, ha elfogadom az ciki, ha nem fogadom el az ciki.
Érdekes, mert amúgy egy jóképű, jókiállású, okos srác.
Aztán még a levél végére odaírta, hogy tanuljak meg felnőtt lenni és nem azt várni, hogy más tartson el, csak mert azt találtam mondani, hogy azt az albérletet, amiben az exemmel éltünk nélküle nem tudom fizetni és keresek egy kisebbet.
"Egy nő az évek múlásával egyre tudatosabb és tényleg megvetendő, ha szerelem mellett szeretne megélni is?"
Hát neked van egy jó hírem: már vagy száz éve a nők is dolgozhatnak...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!