Mit csináljak öcsémmel?

Szóval van egy öcsém, most lesz decemberben 15 éves, és az utóbbi két évben nagyon megváltozott. Azzal kezdődött az egész, hogy volt egy lány a hátsó szomszédba akivel régebben játszottak, aztán öcsémet kihívták az akkori osztálytársai játszani, és kb. az egész nyarat velük töltötte, a többi barátjára meg sz*rt, volt olyan, hogy hátul játszottak a szomszéd lánnyal, és kiabáltak neki haverjai, öcsém mondta a lánynak, hogy mindjárt jön, erre otthagyta, a lány meg ott várt fél órát. Öcsémék meg ezeken röhögnek. Mindent megtesz amit a haverjai megkérnek, és az utóbbi időben olyan hangnemben beszél szüleimmel, nővéremmel, és most már velem is, hogy én olyat eddig 17 évem alatt meg sem mertem volna. Nagyon látszik rajta, hogy igyekszik, hogy be tudjon a haverjai közé illeszkedni, amikor hazajön tőlük, még a hangnem amiben megszólal az is olyan, mint az egyik haverjának. Ugyanazokat a szavakat használja, tehát tulajdonképpen lemásolta a stílusát, és most azt hiszi, hogy ettől ő is nagyfiú lett, de komolyan néha már szánalmas. Az én egyik haveromnak van egy öccse, aki annyi idős mint öcsém, és ő mesélte, hogy odament hozzá, mert a haverjai megkérték, és beszólt neki, aztán haverom öccse elvette öcsém sapkáját, öcsém meg egyből rohant haverjához, hogy csináljon valamit. Régebben is sokszor megfenyegették az iskolában, hogy meg fogják verni, és persze anyum egyből bement az igazgatóhoz megbeszélni a dolgokat, és öcsém úgy állította be a dolgot, mint ha nem ő kezdte volna az egészet. Visszatérve a jelenhez, szóval nővéremmel már egyáltalán nem is beszélnek, anyummal kiabál ha nem az van amit akar, hazudozik a haverjainak is, hogy sajnáltassa magát. Sőt, egy barátnőmet is miatta vesztettem el, mert engem direkt rossz színben állított be. Öcsém most megy 9.-be, én meg 12-be, és ugyanabba az iskolába járunk majd. És ez a barátnőm is ebbe az iskolába jár, és jóba van öcsémmel, és örült, hogy felveszik. Én mindenbe segítettem eddig öcsémnek, elkísértem a szóbelire, meséltem neki, hogy milyen a középiskola, erre ennek a barátnőmnek úgy állította be, hogy ahhoz képest, hogy én vagyok a bátyja, én nem nyugtatom annyit, mint Ő., és azt mondta a barátnőmnek, hogy én azt mondtam neki, hogy őt nem várja ebbe a suliba, merthogy már utálja. Ilyet én egy szóval nem mondtam, de emiatt barátnőm nem áll velem szóba.. Az a baj, hogy ha nincs kiangedve egy nap akkor is nagy balhét rendez, tegnap pl. anyum nem akarta kiengedni, mert nem segített egész nap semmibe, hanem TV-zett, és öcsém olyan ideges lett, hogy csapkodott, borogatott mindent, aztán beleütött az asztalba és feldagadt a keze, de szerencsére nem lett komoly baja. Egyik nap meg megkértem, hogy hadd üljek oda a gépéhez, mert meg akarom nézni az e-mail-jeimet, és otthagyta a facebookját. Hallottam, hogy ít valaki, odanéztem és a haverja kérdezte, hogy: vagy? én meg írtam neki, hogy mindjárt jön, kimentem, és szóltam öcsémnek, hogy írt a haverja, erre öcsém ordibálva jön ki, hogy én mit képzelek, hogy írok az ö facebookjában. És a haverjának face-n azt válaszolta, hogy: az a f*szszopó bátyám írt, bocsi. most nagyon felb*szta az agyam... Öcsémnek volt egy barátnője, kb. egy-két napig voltak együtt, mert miután öcsém megmutatta haverjainak a képét, azok röhögtek, és ezért öcsém elkezdett nagyon köcsög lenni ahoz a csajhoz. A csaj meg hozzám jön panaszkodni.. Régen voltak normális barátai is, de az egyikkel nem tartja már a kapcsolatot, a másikkal meg akkor megy ki, ha a haverjai éppen nem érnek rá. Ez a jobb haverja is régen nekem mondta, hogy valamit csináljak öcsémmel, mert egyik napról a másikra megváltozott..

Próbáltam nagyjából az értelmesebb dolgokat beleírni több-kevesebb sikerrel. Szerintetek ilyenkor mit kéne tenni, kihez kéne fordulni, mert szüleimet is teljesen kikészíti?

Még arra gondoltam, hogy szerencsére ezzel a haverjával nem egy iskolába mennek, és arra gondoltam, hogy így egy idő után biztos nem fogják annyira keresni egymás társaságát, viszont az új suliba is vannak ebből a baráti körből ismerősei...