Annyira unom már hogy a párom fogja, besértődik, befordul, nem szól semmit napokig. Nekem már nincs kedvem kitalálni mi a baja, na ilyenkor mi a teendő?

Ezt tapasztalatból ismerem, könnyen lehet, hogy csak rossz a hangulata valami miatt, enyhén depressziv, stb, nem miattad van igy.

Ilyenkor a leggyorsabban akkor megy át rajta, ha nem kérdezgeted, hanem hagyod, hogy átmenjen rajta. Keress magadnak valami olyan hobbit, amit otthon is tudsz csinálni, és ha ilyen hangulatban van, akkor te a hobbiddal - vagy valami mással - foglald el magad.

Ugyanis a kérdezgetés egyre jobban belesodorja abba a hangulatba, és még nehezebben tud rendbejönni.

Viszont ami jót tenne, ha rendbejött, és megint szépen megvagytok, akkor megkérdezni, hogy szerinte ilyenkor mi van vele? Ugyanis amikor benne van ebben a fázisban, akkor egész biztosan ben tud róla beszélni, de amikor nincs baja, akkor lehet, hogy valamennyire el tudja mondani, hogy mi is a gond. HA csak rossz hangulat/depressziv idöszak, akkor tudomásul kell venni, hogy ö ilyen, esetleg megpróbálhatod neki felvetni, hogy egy szakember talán tudna segiteni rajta, de eröltetni nem érdemes.

ugyanez volt. megfogadtam mindenféle tanácsot hogy hagyjam, meg várjam meg hogy elmondja majd ha akarja...hát várhattam.

volt hogy 2 hétig is ezt csinálta és azt mondta, neki "antiszoc" napjai vannak. de azért vígan sörözött közben a haverokkal egyszer-egyszer.

én már úgy éreztem hiába küzdök hogy jobb legyen a kapcsolat én nyitott lennék, meghallgatnám, mellette lennék ha nem is akarná elmondani de még azt sem hagyta.

nem válaszolt vagy rosszabb esetben leosztott hogy ne idegesítsem. az volt az utolsó a pohárban hogy megbeszélt egy találkozót és félórával azelőtt írt hogy neki még sincs kedve...csak nem néztem meg a telómat és elmentem hozzá. nagy durcásan ült, úgy csinált mintha nem tudom mekkora szívességet tenne majd feizgatott és abbahagyta, várta hogy én majd csinálok valamit. annyira megharagudtam hogy otthagytam pucéran és egy levélben közöltem vele hogy belefáradtam.

most valami szexkapcsolata van de a másik csajszi is panaszkodik hogy vele is ezt csinálja.

mindenesetre azóta messziről kerülöm az ilyen pasit aki még arra sem méltat hogy legalább utána elmondja mi volt vagy ne hanyagoljon el hetekig mert ez már durva volt!

van 1 nagyon jó könyv, az a címe hogy: A férfi aki nem tud szeretni. olvasd el, teljesen erről szól! megértettem belőle miért van ez és hogy lehet már a kpcsolat elején felismerni és lelépni az ilyentől

a Mars és Vénusz-os könyvekben is ezt elemzik

Nekem volt párom ugyan ez volt azzal a különbséggel,hogy nagyjából ezt egy hónappal azután kezdte el,hogy összejöttünk.

Mivel 20 km volt a lakhelyünk között,ezért nem találkoztunk minden nap,volt olyan,hogy csak hétvégén sikerült.Volt olyan,hogy csak simán írt a randi előtt egy nappal egy SMS-t,hogy most nincs kedve,és gondoljam át a kapcsolatunkat,hogy tényleg szeretem-e őt.

Volt olyan is,hogy egy hétig fel sem hívott,el sem jött hozzám ugyan ezzel az indokkal,hogy gondolkodjam "rajtunk".Ilyenek és ehhez hasonlók mentek majdnem egy évig,mikor is tele lett a hócipőm az egésszel.Nincs kedvem egy agyilag óvodás pasit pátyolgatni,menjen inkább pszichológushoz ha valami gyíkja van.

Én a helyedben megfontolnám a szakítást,gondolj bele abba,hogy mennyi energiádat felemészti és még ki tudja hány évig keseríti meg az életed.Ha esetleg gyereket vállalnátok,képes lenne ezt eljátszani akkor is?De te tudod.

"A kérdező kommentje:

Utolsó! Már ezen is gondolkoztam, hogy vajon én mondtam valami olyat amivel akaratom ellenére megbántottam? De nem szerintem nem :S"

Ezt nagyon gyorsan eldöntötted. Te élből nem lehetsz hibás. A buta pasi az igen.