Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Mi a helyes hozzáállás a...

Mi a helyes hozzáállás a szülőkhöz ilyen esetben?

Figyelt kérdés
Felnőtt nő (feleség) vagyok, és persze a szüleim lánya,ez is fontos tényező. Szeretem őket, egészen 24 éves koromig anyum szigorú volt, de barátnőmnek éreztem, bármit meg tudtunk beszélni. Külön költöztem, a férjemmel lakom 2 éve, közel vagyok a 30hoz. Előzmény annyi, hogy építkeztünk, a szüleim sokat segítettek, ennek ellenére azt érzik, hogy nem hívtuk őket eleget dolgozni és nem vagyunk hálásak. Pedig ha valamire szükség volt vagy tanács kellett, én őket is kerestem (+ persze net, eladók, ismerősök, belendültem az infó gyűjtésbe) ezeket mérlegelve döntöttünk, hol így, hol úgy.. Ha nem az általuk favorizált lett, akkor mérgesek voltak, hogy miért nem, mert ők a tapasztaltak, én nem értek hozzá ( a párom mérnök, de neki is rosszul tanították a suliban).. Építkezés közben minden ünnepet meg kellett ülni (pl gyereknap), nem volt pardon.. ha esetleg nem mentünk volna (vagy csak én, mert a párom dolgozott)már ment a haragszomrád.. Most ők újítanak fel, örültem, hogy most mi segíthetünk. Amiatt, hogy 2 kutyánk lett összevesztünk , azaz ők haragszanak, mert szerintük nem helyes, h két kutya is legyen+ a férjem mintáját követjük mindenben, én el vagyok nyomva, ő manipulál engem.. Engem ez nagyon bánt, hogy ennyit néznek ki belőlem..Azóta kibékültünk félig-meddig, azaz beszélünk, de a téma mindig visszatér( nem voltam ilyen, nem szeretem a szüleim).. Pedig szeretem őket, eleve buta feltételezés, hogy a kutyát jobban szeretném. Csak annyi, hogy a férjemmel élek és mi eldöntöttük hogy legyen még egy kuty, nem náluk van, ha nagyobb lesz és jönnének, akkor majd addig bezárjuk max.. A férjemnek névnapja volt, meghívtuk a szüleim, de úgy néz ki nem jönnek, mert ott a mester.. Nagyon bánt, nem tudom mit tegyek.. Lesz nem soká szülinap is a családban amit gondolom megtartanak, mert nálunk ez a szokás, ott majd jópofizzunk??Hogy adjam tudtukra, hogy nem jó ez a kettős mérce (pl mindig nekem kell telefonálnom, én megyek el hozzájuk, ha nem, akkor miért nem, hálátlan vagyok, szégyelljem magam)? Én is ugyanolyan ember vagyok, mint ők..
2012. júl. 26. 15:27
 1/6 anonim ***** válasza:
81%
Elhiszem, hogy fontosak számodra a szüleid, nem akarsz rosszban lenni velük, de én nem érzem úgy, hogy bármi miatt is magyarázkodnod vagy mentegetőznöd kellene. Tudasd velük, hogy felnőtt nő vagy, aki képes önmaga is döntéseket hozni, tanácsokat adhatnak, de nem szólhatnak bele az életedbe. Legyél határozott és ne hagyd, magad elnyomni. Megharagszanak, hogy 2 kutya van? Ez most komoly? Szerintem ez már messze nem normális. Én 22 éves vagyok, fiatalabb, mint te, majdnem 4 éve élek együtt a vőlegényemmel, de nálunk egyik félről(szülők részéről) sincs beleszólás semmibe. Ha úgy érzem, hogy átlépik azt a bizonyos határt, azonnal megmondjuk a véleményünket, nem is szólnak bele semmibe sem.....nem náluk lakunk, nem vagyunk rájuk utalva, így természetes, hogy nem szólnak bele az életünkbe, max tanácsokat adnak, de mindent eltudunk intézni. Szerintem ülj le velük és mondd el nekik a véleményedet, de határozottan.....
2012. júl. 26. 15:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 anonim válasza:
67%

Fúú a válaszhoz írj még tibbet a szüleidről...milyenek és milyen velük a viszonyod.....légy nagyon őszinte....nem finomkodj, de ne is túlozz a leírásukban.....

Amúgy ezt nyugodtan közösen leülve (a férjed nélkül) kell megbeszélni, legyél nyílt és a végletekig nyugodt mégha kiakadnak vagy akár kiabálnak is....

2012. júl. 26. 15:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 anonim ***** válasza:
51%

Nagyon megértem a problémádat, sajnos az én szüleim is ilyenek voltak. Anyám már 19 éve meghalt, de annyira belém rögződött a gondolkodásmódjuk, hogy még most is előfordul, hogy amikor csinálok valamit vagy történik valami a családban, mindig felteszem magamban a kérdést, hogy anyám vajon mit szólna ehhez. Ez a szülőtípus teljesen rátelepszik a gyermekére és meg van róla győződve, hogy csak az a jó, amit ő gondol, nem fogadja el, hogy a gyereke már felnőtt és úgy véli, hogy joga van mindenbe bele szólni.

Sajnos nem sokat, sőt gyakorlatilag semmit sem tudsz ellene tenni. Velük nem lehet leülni és megbeszélni a dolgot, úgysem fogadják el a véleményedet, legfeljebb jól összevesztek és megint hetekig nagy ívben kerülitek egymást. Mi a férjemmel mindig meghallgattuk őket (hiszen mit tehettünk volna), utána mi magunk eldöntöttük, hogy mit csinálunk és utána hallgattuk a "litániát". Ha nem ezt csináltuk volna, jön a veszekedés, tele panaszkodják az egész rokonságot, hogy milyen hálátlanok vagyunk, és különben is azt sem tudjuk, mi az élet. Ha nem akarsz örökké veszekedni a szüleiddel, csak ezt tudom javasolni neked is. Nagyon nehéz, de ez van...

2012. júl. 26. 15:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 A kérdező kommentje:

Köszönöm, hogy válaszoltál!Nálunk nincs meg ez a határ (ez generációs dolog is, szüleimnél is beleszóltak, szólnak mindenbe és nekik ez a természetes). Szerintem is nevetséges ez a hozzáállás, most azon sopánkodnak, hogy két kutyához nem is kell gyerek, mert akkor be lesz zárva a házba és nem mehet ki az udvarra mert biztos megeszik..

Hiába magyarázom, hogy nevelés kérdése, akkor azzal jönnek, hogy persze, majd mi megneveljük.. (lesajnálás ezerrel) és mit csinálunk majd, ha bekattan (miért kattanna).. ennyi erővel bármikor bármelyik kutya bekattanhat, ne legyen senkinek kutyája?? Nekik is van egy, szerintük nekünk is elég lenne...De ha én pl kis koromtól kettőt akartam.. ne legyen majd több gyerekünk se, mert én egyke vagyok??

Az a baj, hogy én nem tudok velük úgy viselkedni, mint ők.. már be is zsaroltak, hogy nem jönnek hozzánk a kutya miatt+ ha nem hívom a szüleim, akkor ne is menjek mamámhoz sem..

Szóval szerintem most úgy gondolják, hogy na majd most megmutatják nekünk, hogy ők is tudnak bántani és persze mi megérdemeljük.. se tényleg?

1. válaszoló: már sokszor beszéltünk, de semmi nem változik..

2012. júl. 26. 15:57
 5/6 anonim válasza:
100%
2.válaszoló: ahogy elnézem a szüleid nagyon büszkék, szigorúak, egy kicsit erőszakosak és sajnos sértődékenyek is..... 2 dolgot tehetsz: vagy közlöd velük a problémát és utána komolyan "harcolsz" ellenük (ezzel megromlik a kapcsolat köztetek) vagy meglapulsz, hagyod, hogy manipuláljanak (de zzel folyton az árnyékukban kéne élned)....te döntesz! Dönts bölcsen!
2012. júl. 26. 16:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 anonim ***** válasza:
Véget vethetsz a lelki terrornak, mert a kapcsolatod megy rá! Birka vagy, állj ki magadért!
2012. aug. 5. 03:00
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!