Hogy lehetne anyámat bezáratni?
Édesistenem:-(
Sajnos segíteni nem tudok...csak megdöbbentem.
Sehogyan sem. Ha elmebeteg volna, és mellette bűnöző, akkor lehetne kényszergyógykezelésre beutalni (amiről mások írtak az a kényszergyógyítás volt: az alkeszeké, és a drogosoké, ill. régebben a nemi betegeké is), akkor nem kéne utalgatni, mert vinnék, ha akar, ha nem.
Édesanyád bármilyen állapotban is van, nem féreg. Tudom, hogy sok benned az indulat, tudom, hogy nagyon el vagy keseredve, meg is értem, de ha mások előtt így beszélsz róla, akkor magadat teszed rosszabb fénybe és óhatatlanul is szánalmat keltesz iránta.
A mama nagyon pocsék állapotban van, ezért valószínű, hogy nem fog sokáig gondot okozni nektek. Már ne haragudj, hogy ilyen nyersen fogalmazok, de ez az igazság. Volt alkoholista családtagom. Nyugodjék békében.
Viszont az a családi minta, ami miatt ő alkesz lett, ott dolgozik tovább, benned és a pl. a húgodban is.
Ha a mama rátámad a húgodra, akkor valóban el lehet menni a rendőrségre, a gyámügyre és feljelenteni, ugyanis a húgod még nem nagykorú. Addig marad a gyámügy, illetve elmehetsz a húgoddal és apuval egy családterápiába, olyan helyre, ahol az alkoholista családokkal foglalkoznak (keresd meg a neten), illetve a húgodat elviheted gyeremek. és ifj. pszichiáterhez - különösen akkor ajánlott ez, ha a húgodon a depresszió, a nagyomn erős szorongás, az álmatlanság, a rémálmok stb. jeleit tapasztalod, vagy a tanulmányi átlaga drasztikusan romlik rövid idő alatt.
Ha elköltözöl otthonról és magaddal viszed a húgodat, az nem rossz ötlet. De apuval mi lesz? Magára hagyod a mamával?
Első körben a gyámügy lenne a legjobb megoldás. Ők tudják, hogy mit lehet kezdeni ezzel az egéssszel, és biztosan segítenek még akkor is, ha nem hozzájuk tartozik az ügy. Legalább megmondják, hogy merre keressétek a segítséget.
Kitartást és sok-sok erőt! :)
Nem tudok normálisan beszélni róla, nem tekintem az anyámnak. Még akkor sem, mikor tisztább volt. Neki nem mutattam, de lélekben sosem bocsátottam meg neki. Úgy május óta kezdte ezt el újra (kb. március óta munkanélküli), előtte évekig nem csinálta. Azelőtt viszont 5-6 évig masszívan, akkori munkahelyéről is ezért rúgták ki, akkoriban volt elvonón.
Agresszívnek nem agresszív, csak szédeleg, megy totál kómás fejjel a házba, nézni is borzalom. Ja meg, ha olyanja van, kötekedik. Bár józanul is egy álnok kígyó. Apám meg kikészül tőle idegileg, sokat üvöltözik (bár mióta itt vagyunk a párommal, nem nagyon, mert előtte szégyelli ezt az állapotot), tehetetlen. Én mondtam neki, el kéne vitetni megint valahogy, ki kell hozzá hívni a mentőket, hogy vigyék el, de ő nem mer ilyet meglépni. De már elhatároztam, én lépni fogok ez ügyben, ha ő nem. Nem tudom, mit gondol, hogy megtudják a szomszédok? Már rég tudják...
Tudjátok, az a vicc, hiába ez az önpusztító életmód (a nyugalmi években is diligyógyszert szedett orvos által felírtat), volt vizsgálatokon és semmi baja nincs. Meg attól félek, ha lerobbanna, akkor is életben maradna, csak épp ápolni kéne; nyűg lenne a nyakunkon. Én biztos nem ápolnám, akkor takarodna valami intézetbe. Apu nemsokára nyugdíjas, neki erre nincs szüksége... Nem ezt érdemli.
Minden olyan remekül működne, ha nem lenne itt ez a nő.
Valaki kérdezte: honnan van pénze? Van saját számlája a falunkban lévő takarékban, oda jött régen a fizetése, és van is rajta, mert általában másik számláról intézték a kiadásokat, apuéról. Csak azt nem tudom, ahhoz végül is elég a személyigazolványa, nem? Mert elvehetném az összes papírját, bukszáját, iratait. Ma már a pénztárcáját elvettem tőle, mielőtt kórházba mentem reggel. De persze addigra (reggel 7!!!) már eleget ivott a dugipiából, amit feltehetően hajnalban vett. Megtaláltam és kiborítottam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!