Szerintetek elmondjam neki vagy várjam meg míg ő kérdez rá?

Igen. Most már kezdesz felnőtt lenni. Aminek a legfontosabb sajátossága, hogy döntéseinkért vállaljuk a felelősséget, tehát vállaljuk magunkat.

Te úgy döntöttél cigizel. Hát akkor vállalj ezzel kapcsolatban minden következményt.

Sok sikert!

Gondolod, hogy nem érzi rajtad? Én nem dohányzom, és ha valaki a közelembe kerül, azonnal kiszúrom a szája, a ruhája, a haja, a keze illatáról, hogy bagós.

Bár én nem vagyok hivatott megítélni, hogy mi a fene jó van abban a bagózásban, de ezt tiltani nem is lehet, nem is érdemes. Szóval én nem tiltanám, ha a gyerekem egyszer azt mondaná, hogy dohányzik. Ha senki nem szívna itthon, akkor neki sem engedném a lakásban, de ha mérgezni akarná magát, és pénzt kidobni az ablakon, akkor tegye. Csak arra kérném, hogy ha babát vár majd, akkor tegye le a bűzrudat.

Szóval a kérdésedre: igen, elmondanám, és vállalnám az elkövetkezőket: akár szemrehányás, akár fejcsóválás.

Ez a beszéd! Tuti pipa lesz rád egy kicsit, de értékelni fogja az őszinteséged!

sok sikert!

Bocsi, de ez a misszióm :). Látom, fiatal vagy, talán még nem "késő". Hadd mondjam el neked a sztorimat.

Én 15 évesen kezdtem cigarettázni, és 8 évig pöfékeltem. Imádtam bagózni, hamar rákaptam, otthon is ezt láttam, na meg nagylánynak éreztem magam tőle, a kiszemelt fiú is cigizett... egy szó, mint száz, elkezdtem, és mivel tetszett, folytattam is.

Később próbáltam leszokni, főleg más miatt (volt egy fiúm, aki nem értékelte, gyakorlatilag kényszerített rá - le is tettem, de mihelyt szétmentünk, visszaszoktam; egy biztos: leszokni csak magad miatt érdemes és hatékony igazán, ha te akarod és te döntesz így). A lényeg, hogy betegség miatt tettem le végül. 21 évesen szívritmuszavar lépett fel nálam, ami egy idő után a nikotinra aktiválódott (elszívtam egy szál cigit, és utána 5 óráig dübörgött a szívem, el akartam ájulni, rosszul voltam). 2 évig küszködtem ezzel, mire végül oda jutottam, hogy napi 1-2 szálat TUDTAM csak elszívni. Ezt a kis mennyiséget végül könnyebb volt letenni, de így is életem egyik legrosszabb időszaka volt.

Nem tudom neked elmondani, hitelesen átadni, hogy megértsd, hogy MENNYIRE NEHÉZ leszokni a cigiről. Embertpróbáló, ez egy nagyon jó szó rá. Még annak is baromi nehéz, akinek vasakarata van.

Ezért próbálom megértetni a veled egykorúakkal, akiket talán még nem ejtett végleg rabul a cigi, akiknek talán még nem létszükséglet (mert később az lesz, hidd el), hogy MOST szokjanak le, amíg még talán könnyebb. Ha évek óta bagózni fogsz, ha már a mindennapjaid alappillére, akkor hihetetlenül nehéz lesz leszokni. Márpedig előbb-utóbb szinte mindenki leszokik, mert vagy kiütköznek a gondok az egészségével, vagy meghal egy közeli ismerős/rokon tüdőrákban pl, vagy anyagilag nem bírják (jövőre 800-1000 Ft lesz egy doboz cigi). Szóval a leszokás elég valószínű. A lényeg, hogy szerintem most, még az elején SOKKAL SOKKAL könnyebb lenne, mint 5-6, pláne 10-20 é múlva. Én amúgy azt kívánom, bár rá sem gyújtottam volna soha. Az lett volna a legegyszerűbb. A drogokkal pl már okosabb voltam. Soha, semmilyen drogot nem próbáltam ki és nem is fogok, mert nem akarom kockáztatni, hogy azokkal is így járjak, mint a bagóval.

Próbálj meg most leszokni! Hidd el, hogy neked lesz jobb. Ne azért szokj le, mert anyukádék azt mondják, vagy mert én azt mondom, vagy mert jaj, egészség, meg pénz, meg a bőröd, a tüdőd, büdös is, stb, stb. Gondold át, amiket írtam, és magad miatt, a saját döntésed által vezérelve kellene cselekedned. Akkor lesz hatásos ;)

Legjobbakat!

26/N, 4 éve tiszta ;)

Kicsilány..

Ha elmondod neki tán nem lesz túl boldog..

de kb tudni fogja hogy őt nemhagyod ki semmiböl igy jobban megbízhat benned:D