Korral jár, vagy depresszió?

ezzel én is ugyanígy vagyok.. én sem tudok barátozni, pasizni, de már teljesen elfogadtam (csak néha jön rám a hülyeség).. próbálok olyan dolgokkal foglalkozni, amiket egyedül is lehet.. néha sikerül lefoglalnom magam és már egyre jobb.. persze ez hosszú folyamat elérni, de szerintem így is lehet boldog az ember.. keress olyan elfoglaltságot, amit egyedül tudsz végezni és csak azzal törődj.. mindig kösd le magad valamivel( az se baj ha nem érdekel annyira eleinte), hogy ne is legyen lehetőséged ilyesmin gondolkozni.. nekem bevált, persze nem megy egyik napról a másikra ..

(19/L)

#3 biztos vagy benne, hogy ez Neked "jobb"? Azért mert nem nézel szembe a problémákkal, még ott vannak.

Szerintem a kor és a depresszió között szoros összefüggés van. Több idő alatt több negatív behatás éri az embert, ami lejjebb húzza (feltéve ha közben nem éri pozitív). Hasonló cipőben jártam/járok én is (meg talán Mo. lakosságának 60%-a). Mozdulj ki egy kicsit, sportolj, csináld azt, ami érdekel, az majd bevonz más embereket. Ha nagyon nem találod a helyed, akkor keress fel egy szakembert. Kineziológust, pszichológust. Ha már egyszer belekerültél ebbe a gödörbe, nem ez lesz az utolsó alkalom...