Már nem élvezem a férjemmel együttöltött időt, programokat, elmúlhat még ez?

Minden változhat, csak szerencse kell hozzá.

Ha már unjátok a közös programokat, akkor szüneteltessétek őket pár hónapra. Ha még van bármi remény, akkor ezután az időszak után már hiányozni fog egymás társasága. Ha nem, az is egy válasz.

Mi anno egy hónapot töltöttünk el külön(nem szakítás, nem szabad randizás, pusztán külön töltött idő), és nagyon sokat segített, mert megmutatta, hogy mennyit is ér az együttlét a magányhoz képest. Ezt azóta is bevezettük 1-1 hetes formában.

Talán nektek is bejön.

Én tudok nektek egy megoldást ajánlani, csak egy könyvet kell hozzá elolvasni (lehetőleg mind a kettőtöknek), és alkalmazni amit abban olvastatok.

Neten is megleled pdf-ként, de meg is veheted:

A pdf verzió: [link]

Amúgy a könyv: Gary Chapman: EGYMÁSRA HANGOLVA Az öt szeretet-nyelv a házasságban

Szerintem nagyon tuti könyv!

Mik ezek a programok, amiket ő nem élvez?

Olyan programot se élvez, ami az ő érdeklődési köréhez kapcsolódik?

Jól látod, hogy a szerelem elmúlik idővel, és ez sokszor nagyon fájdalmas, mert azt hiszed, hogy csak az az állapot fejezi ki igazán az összetartozást.

Igen, olyankor még mindent máshogy lát az ember, a másikat is. De ez a néhány év lenne az egész út mérvadó ideje? Szerintem nem.

Szerintem nem a felhőtlenség határozza meg a kapcsolat erejét, hanem az együtt megélt jó és rossz élmények, a boldogság és a küzdelmek. Ami az első néhány évben van, az arra jó, hogy a kapcsolatnak legyen esélye szilárdulni, és ne meneküljön el egymástól a két ember az első problémák miatt. Ha azok a hormonok nem léteznének,

akkor a tartós párkapcsolat sem jöhetne létre.

15 év házasság alatt rengeteg mindent tapasztaltatok meg együtt, és bármit is éltetek át, mindig együtt maradtatok. Ennek oka van, ez nem véletlen, ez a szerelem. Nem a kismadaras, pillangós első néhány év, hanem az igazán mély összetartozás.

Ha most, 15 év után azt hiszitek, hogy az a pár év többet jelentett a kapcsolatotokban, mint minden, ami utána jött, akkor tényleg nem érdemes együtt maradnotok, hiszen már csak megszokásból vagytok együtt.

Ha viszont értékelni tudjátok mindazt, ami összeköt, és elhiszitek azt, hogy még vannak olyan éveitek, amikor boldogok tudtok lenni, akkor küzdeni kell.

Sosem lesz olyan, mint az elején, ebben biztosak lehettek. Az a bolondos időszak rövid, és ez jól is van így. Ha tehát nem azt keresitek, hogy milyen volt, hanem azt hogy milyen lehet, akkor sikerrel járhattok.

Konkrétumot lehetetlen adni, hiszen minden kapcsolat más és más fejlődési irányt igényel. Lehet, hogy a távolmaradás segít, lehet hogy végleg szétmentek. Igen, a szerető tényleg boldogságot adna az elején, majd hatalmas ürességet a végén. A tartós boldogság biztosan nem érhető el vele, de arra jó, hogy többé ne tudj magadra tekinteni mint tisztességes ember.