Hogyan békítsem ki a lányaimat?

Két felnőtt lányom van, 30 és 32 évesek. Az idősebbik lányomnak 5 éve volt egy udvarlója, másfél évig voltak együtt, amolyan "se veled-se nélküled" kapcsolatban. A szakítás nagyon megviselte a lányomat, de egy év múlva (mintegy "csakazértis" módon) férjhez ment egy másik férfihoz, már babájuk is lett. Úgy érzem, nem teljesen boldog a házasságuk, de erről nem beszél, na meg ebbe ugye nem lehet beleszólni. Fiatalabb lányom két éve (tehát évekkel a szakítás után) elujságolta, hogy takálkozott nővére egykori barátjával, és úgy érzik, egymásnak teremtette őket az isten. Össze is jöttek, ők tényleg jól megvannak! Harmónikus a kapcsolatuk, én pedig örülök a boldogságuknak! Idősebb lányom előtt kínosan kerültük a témát, hogy kivel él együt a húga, mert nem akartuk felzaklatni, akkor volt terhes. Ez a titkolózás senkinek sem volt jó, pl. milyen dolog már, hogy a fiatalember nem lehet ott egy családi ebéden, miközben a kisebb lányomhoz tartozik! Nekem a fiúval sosem volt gondom, mindig is kedveltem. Kisebb lányom a tavaly karácsonyi ebéd után (ismét nem volt ott a párja) úgy gondolta, elég volt a titkolózásból, és feltette az egyik közösségi oldalra a közös képeiket, nővére pedig meglátta! Azóta szóba sem áll a húgával, a családi összejövetelekre sem hajlandó eljönni, csak akkor, ha biztosítjuk felőle, hogy a húga nem lesz ott, kijelentette, hogy neki nincs többé testvére, számára meghalt. Fiatalabb lányom békülne, főleg, hogy ők is esküvőre készülnek, de nővére nem hajlandó. Mit tegyek? Nekem mindketten a lányaim, egyformán szeretem őket.