Anyóst lehet megbántottuk, mert a párom szólt neki hogy a szoba kutya nem való a konyhába, stb. Hogy kezeljük ezt a dolgot finoman és ha megharagszik mit tegyünk?

Szerintem meg hiába takarít már, ha évek óta a konyhában él a kutya,oda piszkít.Tiszta kóli baktérium lehet az egész úgy ahogy van és még szerencsések lehettek, hogy nem kaptatok el durva fertőzéseket :S Ezután már minimum klórral és hipóval kellene az egész konyhát kipucolni és kifesteni,fertőtleníteni :S

Kérdező szerintem igazatok van,de többet ott ételt és italt ne fogyasszatok....

Hasonló szitu volt a szüleimnél. Gyakortlatilag az volt a fő gond, hogy egyáltalán nem volt nevelve a kutya (ugye szobatisztaságra szoktathatóak, gyomorrontásos odapiszkítás meg évente egyszer ha előfordulhat, mert felnyal valamit).

Mi végül csellel kölcsönkértük a kutyát és kapott egy kis kiképzést. Szobatisztaságra szoktattuk, alapvető engedelmességet megtanítottuk neki (behívásra jöjjön, ül, fekszik). Megfürdettük és alaposan kikeféltük a bundáját.

Amikor visszaadtuk, ők is meglepődtek, hogy jééé, így is lehet? Miután a kutya bemutatott néhány trükköt, már érdeklődtek, hogy csináltuk. Megmutattuk, hogy mire kell figyelni. Azóta a kutya tiszta (ha naponta át van kefélve a bundája és időnként meg van fürdetve, nem igazán hullik a szőre), illetve megtanulta visszatartani, amíg kiviszik.

Egyszer volt egy rókázás azóta, de az betegség miatt, állatorvoshoz is kellett vinni, valami enyhébb mérgezés volt, ami gyomorgyulladást okozott.

Egyébként én is tartok kutyát a lakásban, viszont naponta felporszívózok és átfésülöm a bundáját. Fürdetve is van, az állatorvos pedig rendszeresen kinyomja a bűzmirigyét.

Se kutyaszag nincs a lakásban, se egyéb "ajándék" a szőnyegen.

Amikor idekerült és még tanítani kellett, volt egy hónap, amikor előfordultak balesetek, de utána megtanulta, hogy mit akarunk tőle és többet nem volt ilyen.

Egyetlen bepissantás a mi hibánk volt, mert elmentünk bulizni, este elfelejtettük levinni, reggel meg nagyon elaludtunk - csóri már nem tudta visszatartani. Azért nem is toltam le, mert nem az ő hibája volt, mi nem figyeltünk oda.

Teljesen megértelek, kérdező, nekem egy közel 50 éves gyerekkori barátságom halódik hasonló okok miatt. Általános iskolás bnőm a szüleivel élt, de rendszeresen összejártunk, tartottuk a kapcsolatot. Aztán meghaltak a szülei, állatkertet csinált a gyönyörű házukból. 50 tengerimalac, 3 hörcsög, 3 macska, kutya, mind a lakásban. Szétrágták a koloniál bútorokat, együtt alszanak a (volt) barátnőmmel, mindenhova odatesznek, több centi vastagságban szőr borítja a parkettát. Iszonyú bűz van, stb. Nagyon ritkán megyek hozzá, akkor is csak percekre, mert nem tudok még levegőt sem venni, majd megfulladok nála. Enni? Kifordulna a gyomrom.

Szerintem ne egyetek ott, én sem enném egy falatot sem ilyen igénytelen emberek lakásában.