Ilyenkor mi van?

nemed, korod?

fiú, és harminckettő?

ha azt hinném, hogy anyagilag kellek, mindent kérnék a másiktól, hogy meglássam azt, hogy ő is támogat anyagilag és egyáltalán nem kihasználva vagyok, csak úgy alakult.

az emberek tisztelik, becsülik azt, aki tiszteli, becsüli saját magát! ezt ne feledd.

légy büszke, járj emelt fővel és a környezeted is büszke lesz rád.

tégy olyanokat ami büszkeséggel tölt el, kérd azt másoktól ami hiányzik neked, hogy megkapd.

csak egy idétlen példa:

a főnöknek mindenki nyalizik, én nem. kezdte furcsálni, és mivel jött egyik nap? megkérdezte, hogy amit aznap felvett inget, szerintem jól áll e neki, bizonytalannak, elesettnek tüntette fel magát én megnyugtattam - előjött valami pátyoló ösztön belőlem. és később esett le, hogy na én is beálltam a sorba, akaratomon kívül :(

szóval kérd amit akarsz, hogy megkapd, légy büszke magadra, emeld ki magad, prezentálj, hogy ebben abban milyen jó vagy, ugye? a válasz mindig igen lesz :)

tehát alakíts a gondolataidon. minden hozzáállás kérdése.