Nektek ezzel kapcsolatban milyen élményeitek voltak/vannak?

Én 22 voltam, a férjem 28, mikor összeköltöztünk.

Ami a legjobban zavar(t), hogy a wc ülőkét nem hajtja vissza. Őt meg, hogy nem csukom be rendesen a szekrényajtót :) A többi csak pozitív:együtt alszunk, együtt kelünk, közös otthon, közös reggeli, vacsi. 7éve vagyunk együtt.

29/n

Végre hangosan szeretkezhettünk!:)

Hátrány: nem volt.

Akkor 19 éves voltam.

én 25 ő 27 volt mikor összeköltöztünk én nem éreztem nagy változás mint a ketten toleránsak vagyunk, max hogy nem tudok igazán egyedül lenni....

Előtte is aludtunk együtt...

Hátrány csak az volt,hogy én rendetlen vagyok,kupis (nem koszos),nem zavar a bevetetlen ágy,se az hogy az elmosott edény a száritón áll 2 napig.

Ő kicsit rendmániás,kb első fél évben pakolt utánam,azóta én tanultam kis rendet,ő lejjebb adta az eféle igényeit.:)

Illetve én fűszerszegényen szeretem az ételt,ő sok fűszerrel,kellett idő mig összeszoktunk ezen a téren is.

Minden más pozitivum volt.

25 és 30(ő) évesen költöztünk

Három hónap után költöztünk össze, párom (F) 27 volt, én 22.

Csak jó élményem voltak szerencsére. Vele minden pillanat csodálatos, tényleg, és hál istennek a családjával is jól kijövök. Mindenki laza, vicces, szórakozott, elég őrült társaság vagyunk.

Annyi talán a hátrány, hogy egymás negatív tulajdonságait elnézzük (rendetlenség, kiteregetett ruhát évezredek múlva szedjük le, ilyesmik), és ezáltal fel is erősítjük, de anyósom időnként visszarángat minket a földre :)

24/N

Én ugyan nem költöztem még össze senkivel, de egyik barátnőm pont a hetekben tette meg, és pont erről beszélgettünk a hétvégén.

Amiket ő mondott:

- Minden olyat megad a pasinak, amit normális körülmények között nem kötelessége. (mosogatás, takarítás, vasalás) Ugye, amíg a pasi nem tesz bele kapcsolatba semmit, addig ő ugrál körülötte.

- Mindig csak ő végzi a házi munkát, mert az ő lakásában élnek. A pasi nem hajlandó semmit csinálni. Barátnőm 7-re ér haza, a pasi már fél 4-kor otthon van, aztán leül a gép elé, és szarik a világra.

- Sokat veszekednek a pénzbeosztás miatt (már most...)

- Járnak a gyerek szülei a nyakukra. (minden rendben van kisfiam?)

Előny:

- Jaj, de jó együtt lenni mindig. (vagy mégsem?)

Ő 24 éves, a párja 30.

Igazából nem tudom, hogy mi értelme volt, ha ennyire nem jönnek ki egymással. Nem igazán illenek egymáshoz amúgy sem, mégis nyúzzák már egymást 4 éve. És az összeköltözés sem segített a kapcsolaton semmit.

Talán ki kell fogni.

Hasonló tapasztalataim vannak, mint az előzőnek.

23 én, F 27 volt mikor összeköltöztünk, nagy szerelem, pár hónap után.

Mindenben nekem kellett alkalmazkodnom, mert ő a szülői házból jött, azt akartam hogy minden tökéletes legyen és jól érezze magát. Elkezdett zsarnokoskodni lelkileg nagyon durván. Megvolt a reggeli rutinja, azt felbolygatni nem lehetett. Házimunkát ha ő csinált, sokszor a szememre vetette, ha ő csinálta meg (én dolgoztam/tanultam, ő csak dolgozott, de nem is heti 40 órát...), az ő cuccai az övék voltak, az enyémek meg inkább közösek (pedig én mindent közösnek gondoltam eleinte, lett is ebből veszekedés).

Szét is mentünk, nem bírtuk.

Pár hónapja van egy csodálatos férfi az életemben aki már tett rá utalást hogy összeköltözne velem, de ez az előző "élmény" óvatossá tett. Meg kell az embernek tényleg válogatnia kivel bútoroz össze, és nem árt ha van "menekülési útvonal" csak a biztonság kedvéért.