Volt már olyan, hogy a családtagjaidtól, rokonaidtól kapott ajándékot továbbadtad?

Nálunk is "körbe járnak" a dolgok, amik apukám családjától jönnek, átmennek anyu családjához és fordítva. Általában bon-bonok (úgysem tudjuk megenni az összeset, akkor miért ne?) és szeszek, néha ilyen kis személytelen vackok. Illetve szüleim tanárok, minden évben kapnak a diákok szüleitől millió hasznavehetetlen, de szép ajándékot, ezek egy részét a családban szét tudjuk osztani.

"Lebukás" még nem volt, erre mindig külön ügyelünk, vagy ha volt is, a családban mindenki ezt csinálja, ennélfogva elég elnézőek, sosem említették meg. (Persze kellemetlen, ha kapsz egy bonbont, ami feltehetően már évek óta kering valahol az ismerősök között, és mikor kibontod, mert imádod, összeaszott, beszáradt még a csoki is. De ezeknek ugyanúgy örülünk, mint bármi másnak.)

Nem szokott lebukás lenni, mert én általában félreteszek mindent. Egy idő után meg vagy eladom vaterán óccsóé', vagy elajándékozom valakinek.

Rendszerint ruhákat, parfümöket szoktam kapni, így amikor kihízom vagy kifogyom a ruhát, akkor szoktam mondani az illetőnek, ha keresi, hogy kifogytam és elajándékoztam. Eddig nem volt belőle harag soha. De utasítottam is vissza már, tányérkészletet, mert egyszerűen nem volt rá szükség, és mondtam is, hogy sajnos, még eltenni se tudjuk jobb napokra. Akkor volt egy pici durci, de hamar megbékéltünk.

Nálunk évek óta ugyanazok az ajándéktasakok járnak körbe. Ezt mindenki tudja, vicces. Néha azért kerül a körforgásba új is, de elég drágák meg minek annyi? A cetlikre nem írunk semmit, ha mégis ( régebben) akkor csak letéptük :D A lényeg úgy is az ami benne van.

Mamám adja mindig nekünk a bonbonokat amiket kap a lányától, mert ő nem eszik édességet. De, hogy ezt miért nem tudja a lánya azt nem tudom. Vagy mama miért nem mondja, csak legyint. Mi mindig bőrápolókat adunk neki, amiket tutira szeret és fényképeket a fiamról, albumokat.

Igaz nem velem történt meg a sztori, hanem a Mamámmal, de azért elmesélem! Kapott az egyik rokontól egy borzalmasan ronda vázát, ami nagyon nem tetszett neki. Mamám továbbajándékozta egy másik rokonnak valamilyen alkalomra. gondolom annak az illetőnek sem tetszett és továbbajándékozta szintén a családban valakinek. Ennek az új vázatulajdonosnak sem tetszett, ezért ő is túl akart rajta adni. Mamámnak adta...:D Gondolhatjátok! Mamám viszont úgy döntött, hogy ő már bizony nem ajándékozgatja tovább és megtartotta a csúnya vázát. :)

L/20

Ha valakinek odaajándékozok valamit, akkor eszemben sincs keresni rajta, hogy mit tett vele: az ő dolga. ha kidobja, ha továbbadja, akkor azt teszi. Mivel azonban nagyon kevés embernek szoktam ajándékozni (lévén, hogy fiatal korom ellenére sincs már túl sok élő rokonom), akinek mégis, annál szinte tutira tudom, hogy minek örülne. Parfümöt elvből senkinek sem veszek, még a férjemnek sem, csak azt, amelyről pontosan tudom, hogy azt a márkát használja.

Amit én kapok, azt sem adom másnak; ha nem tetszik, megmondom, hogy nem tetszik, és vagy kidobom vagy ha értékesebb és később felhasználható, akkor elteszem szűkösebb időre, soha nem lehet tudni: jól jöhet még.