Mi a "jobb" megoldás egy ilyen rossz esetben?

Alapjában véve abortusz ellenes vagyok. Nekem egy sem volt. Annak pedig, hogy az általam világra hozott, megszenvedett kisbabámnak más örüljön, még inkább ellene vagyok. Az abortuszon biztos nehéz túllenni, de mégiscsak rövidebb utána a fájdalom, mint egy életen át azon gyötrődni, mekkora, milyen lehet, vajon boldog ez a kisbaba, aki belőlem szakadt ki. Ez egy éltre szóló fájdalom! Sajnos volt a családunkban egy hasonló. Örökbeadták a pici babát, pedig jólétben is felnőhetett volna. Mivel bizonyos tekintetben érintett vagyok, én kutatok itána. Benne kell, hogy éljenek az én vonásaim is.

Soha, de soha nem adnék örökbe!!!

Sok pár szeretne babát, de saját nem lehet neki, ezért sem támogatom az abortuszt.

Azt sajnos nem tudom, hogy Mo-n működik-e az, hogy ha az anya lemond a gyerekéről, kiválaszthatja, hogy kinek adja örökbe. Ha erre van valamilyen megoldás, akkor választhatna egy szimpatikus párt, és élhetne azzal a tudattal, hogy vigyáznak a gyermekére.

Egyébként valóban személyfüggő, én magamból kiindulva támogatom a 2. megoldást, én az abortusszal nem tudnék megbékélni, hogy esélyt sem adtam annak a babának az életre.

Semmiképpen ne add örökbe, miután megszületne a pici, ezt nem tudnád megtenni!!A szíved szakadna meg. És lelkiismeret furdalásod lenne, nagyon. Soha nem felejtenéd el hogy van egy gyereked akit más nevel.

Esetleg nincsen valami barátod, barátnőd akire számíthatnál?

anyaotthonra nem gondoltál?

másik kérdésben belinkeltek többet is akik segitenek

C: megtartanám és megpróbálnám tisztességesen felnevelni.

Csak van valamid, valahol csak élsz?

B

Sokáig nem lehetett gyerekünk,majdnem örökbefogadó szülők lettünk.

Nem tudnám feldolgozni az abortuszt.