Voltmár ugy hogy megakartatok halni?

Igen és még most is tart de csak az érzet mert megtenni nem fogom

Igen, de nagyon durva gondolataim voltak. Csak a nagynéném, barátnőim iránt érzett szeretet tartott vissza tőle. Ha ők nincsenek, megtettem volna... okkal.

nem, de nem is vigyázok az életemre különösebben. nem akarom, h azt higyjék rólam, h öngyilkos lettem, mert azt nem tenném meg, viszont csinálok néha olyan őrültségeket, amikor egy hajszálon múlik az életem.

Igen, szintén okkal. De nekem gyerekeim vannak, így nem tehetem, legalább amíg saját lábukra állnak. Viszont sunyi módon én sem vigyázok magamra, legalább ennyi esély csak legyen, enélkül nem is bírnám. Aztán mire felnőnek a gyerekek, lehet rendbejönnek kicsit a dolgok, ki tudja. Ez most siralmas.

Igen, de fizikailag nem tettem magammal semmit, mert arra gondoltam, hogy az OK hogy én kilépek az életből , de mi lesz pl. a férjemmel. Ő itt marad, a problémák sem oldódnak meg. Őt meg szeretem annyira, hogy ne tegyek vele ilyet. Ha nem lenne senkim, akkor lehet, hogy már nem lennék itt. De most éppen pozitív időszakom van és a legközelebbi mélypontnál remélhetőleg már nem fogok ilyen dolgokon agyalni.

Igen, elég sokszor.