Van ugy hogy azt érzed rólad beszélnek? Vagy csak magára vesz az ember dolgokat?

ma 10:09

Szívemből szóltál

Van amikor rólam beszélnek, és ezt igen nehezen lehet elviselni szoc. fóbiásként/pánikbetegként.

Többször volt már h véglegesen abbahagytam vmit(nem munkát)

mert nem kockáztatok egy nyilvános idegösszeomlást.

Sz*r világban élünk, alapnak kéne lennie az áskálódásmentes környezetnek, többé kevésbé elviselik az emberek de azért van egy határ ami már pénzért se vállalható.

én nagyon sokáig tűrtem az ilyeneket. óvodától kezdve középsuli végéig mindig engem cs*sztettek, én voltam az állandó téma.

a vicc hogy nem is nagyon csináltam semmit, már az elég volt hogy 2-3 ember kipécézett és terjesztette a hírem.

eleve úgy álltak hozzám, a hallott hazugságok alapján.

persze ezek ellenére, a legrosszabb helyzetekben is mindig voltak barátiam, innen tudom hogy nem vagyok annyira szörnyű ember.

én mindig rájöttem/rájövök ha kibeszélnek. megérzem és ált. be is bizonyosodik.

vannak trükkjeim is erre. pl. berakom a fülembe a füldugót és mikor azt hiszik hogy hangosan hallgatom a zenét és nem hallom, elkezdenek rólam beszélni. persze addigra lehalkítom.

egyszer annyira elkattantam hogy egy ilyen alkalommal kivettem a fülemből, odamentem a csajhoz és leköptem.

megmondtam neki hogy ezt azért kapja mert önmagát nem tudja szembeköpni. közöltem vele hogy bár vannak rossz tulajdonságaim mint mindenki másnak, de sem a süketség, sem a h.lyeség nem tartozik közéjük. + ha ezek után is újra eljátszák ezt, fülön fogom mindet köpni, mert úgy látszik akkor ők süketek.

egyéb válogatott dolgokkal megaláztam még a csajt. gondolom persze ugyanúgy folytatta csak ügyesebben. nem kockáztatta meg újra hogy bőgéshatárig visszakapja amit adott.

azóta nem hagyom magam. legutóbb a buszmegállóban tett megjegyzéseket egy nő a külsőmre akit nem is ismerek. visszavágtam, erre neki állt felljebb, nekem akart jönni. leöntöttem a kezemben lévő vízzel hogy lehűtse magát.

amikor a szobatársam kisunnyogott a konyhába és érdekes módon váratlanul becsukta az ajtót meg lehalkította a hangját odalópóztam a kilincshez. naná hogy rólam volt szó.

szembesítettem a drágát és csak hebegett-habogott hogy ő nem is mondott semmi rosszat. aha. ezezk után szó nálkül kértem át magam más szobába.

18 évig megalázhattak ilyen tetves lepetyszájú pletykafészkek, de soha többé.

ha ilyenek miatt ott kell hagynom pár munkahelyet, megteszem. nem fogok szemét emberek miatt tönkremenni.

Igen, sokszor. Lehet, hogy csak bebeszélem magamnak, bár vannak helyzetek, amikor elég nehéz elhinni, hogy nem rólam beszélnek. Gondolok itt olyanokra, hogy pl. szembejön egy csapat idegen velem az utcán és sugdolóznak, röhögnek, miközben engem néznek....hát én olyankor nem tudom azt hinni, hogy nem rólam beszéltek.

14l