Miért nem tudok ennek egy kicsit sem örülni? -fontos-

Kicsit hosszú,de kérlek olvassátok el!

Nagyon bonyolult a gyerekkorom.. A szüleim egy éve elváltak,apa elköltözött és mi anyával apa szüleinél maradtunk,mert eredetileg is ott laktunk,amíg együtt voltak.Nagymamáék nagyon szeretnek minket,mindenben segítenek és támogatnak.Ez falun van.Én városon járok iskolába,ezért ott is van egy egyszobás lakásunk,de az nagyon kicsit,csak hétköznap vagyunk ott anyával,amikor iskolába kell járnom.Most anyának van egy barátja(amiről nagymamámék még semmit sem tudnak)és több mint valószínű,hogy anya terhes.Én ennek egyáltalán nem örülök,sőt.. kifejezetten zavar,mert már 15 éves vagyok,nincs egy normális házunk,ahol élhetnénk külön,nagymamámék semmiről sem tudnak és nem gondolom,hogy örülnének neki.. Miért nem tudok örülni?Normális,hogy ez ennyire zavar?Vagy velem van a baj?Idővel változni fog a véleményem?

Azért kicsit fura,hogy kisebb koromba mindig kértem egy testvért,soha nem kaptam,most meg hirtelen lett két mostohatestvérem(apának a nőjétől) meg most egy féltestvérem is.. :/