Kevésnek érzem magam egy új életre? Sorsfordítónak tűnő ajánlat?

Most gyeden vagyok, van egy párom s szüleimnél élünk.

Lehetőségem lenne egy nagyon jó állásra a pénzügyi világban amivel végre önbecsülést, pénzt, külön lakást, jobb óvodát tudnék biztosítani a fiamnak és magamnak.

Viszont most is tanulok felsőoktatásban hasonló szinvonalon s folyton kevésnek, butának érzem magam, nem hiszem, hogy önbizalommal, mahabiztosan tudnák hozzáfogni vagy csinálni.

Nagy az elvárás s begyulattam. Sok pénz és lehetőség. Amolyan vissza nem térülő ajánlat amibe mindenképp belevágnék ha nem félnék a csalódástól. De nem tudom reálisan látom-e magam s a képességeim. 87es IQ + lustaság ami ahoz elég, hogy felismerjem a korlátolt ismereteim, képességeim s próbálok rajtuk művelődéssel, sok rétegű olvasással, inteligens emberekkel töltött társalgással változtatni.

De sosem érezem elégnek magam. Többször megcsaltak, átvágtak, össszetörték a női mivoltom, büszkeségem, érzéseim, külsőre túlsulyos vagyok így lehet csak ez szól belőlem? Mindenképp szeretnék a saját erőmre támaszkodni, megélni akár egymagam a gyerekemmel de jó vagyok ehez?

Volt valaki hasonló helyzetben? Volt, hogy ott a csábító lehetőség sok sok továbbképzés, mindig napra készség, profizmus kéne de nem tudtátok jók vagytok-e hozzá?

Van akinek sikerült túllépnie magán? Jobbá tennie az életét?

Köszönöm, hogy elolvastátok és a válaszokat!