Ha van valami lelki problémám azt meg kell osztani egy kapcsolatban?

Problémát megosztani valakivel, akihez közel állsz, de nem tud rajta segíteni, az a probléma megsokszorozása. Onnantól kezdve neki is fáj.

Akkor osztod meg a problémát, ha a másik segíteni is tud. Ha ő maga képes lehet olyat adni, amitől könnyebb lesz. Ha te magad képes vagy elfogadni a segítséget.

Ezt gondold át! Viszont a társadnak joga van megtudni azt is, hogy hogyan lettél ilyen, amíg a kapcsolatban mindenki csak a jó oldalát mutatja, addig az nem mély kapcsolat.

Ha nem érti meg a problémáidat és nem akarja elfogadni, hogy nem minden szép és tökéletes, akkor nem vagytok egymáshoz valók. Úgyhogy ez miatt ne bánkódj.

Ahhoz, hogy erősödj, hogy magad mögött hagyj negatív dolgokat segítség kell és ki lehetne ebben a legnagyobb segítség, ha nem a társad, aki melletted van? Ha a párod nem hajlandó erre, akkor ő nem a társad. Szerintem egy párkapcsolat egymás segítéséről is szól, nem csak a romantikáról és közös vacsorákról meg a szexről...

Szerintem kiszolgáltatottá válik az mert, később a pasi simán visszaélhet vele, hogy "hát neked ilyen családod van, te sem lehetsz külömb", "bezzeg az én hátterem az tökéletes" (pedig nem az, mert olyan nincs, hogy tökéletes család, mindenkiben van hiba) vagy "jajj szegény, ilyen háttérből jött, nem is csoda, hogy otthagyott egy porszemet a padlón, na majd én betanítom"

Ne mondj semmit inkább. Beszéld meg inkább a barátaiddal.